Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KESZEG Vilmos: Szövegtípusok, szövegfunkciók és íráshasználat az aranyosszéki temetési szertartásban

A kántor, a kántortanító vagy egy tehetséges versíró állította elő a verset. A szokás az utóbbi években-évtizedekben számolódott fel, az egyházi tiltás miatt. A halottbúcsúztató mindenkit megilletett. A szöveg élére cím került, amelybe a halott neve épült be. Leggyakoribb azX. Y búcsúztatója típusú cím {KORONKA Géza búcsúztatója, BALLÁ Ferenc búcsúztatója, PÁLFI K. Pál búcsúztatója, VAGYAS Károly búcsúztatója, NÉMETH Zolti búcsúztatója, DÁVID Tamás búcsúztatója). Várfalva század eleji költője azX.Y végbúcsúja típusú címet kedvelte (Fodor Krisztina végbúcsúja, GADÓ Zéfi végbúcsúja). Egyéb címvariánsok: Búcsúztató PÁLFI D. Domokos felett, VÁRFALVI Dénes István búcsúverse, Búcsúztató néhai FODOR Tamás részére. A búcsúztatásért a szerző nem várt el és nem kapott fizetséget. Ezért nem érvényesül a terjedelem és a társadalmi presztízs közötti lappangó összefüggés. A versek általában strófikus szerkezetűek. Az átlagos terjedelem 20-25x4 sor. De előfordul 10 és 30 strófából álló vers is. Előadása általában 30-40 percet vett igénybe. 2. A műfajról készített elemzésében KRÍZA Ildikó, s nyomán BARTHA Elek a halotti búcsúztatók három szerkezeti egységét különíti el. Az első rész a bevezető, amely a halott életkorára, a halál okára és körülményeire utal. A második, terjedelmében jelentősebb rész maga a tulajdonképpeni búcsú. A harmadik, záró rész a temetés soron lévő eseményére mozgósít, a halottért való imára szólítja fel a jelenlévőket.

42 Ez a szerkezeti modell az aranyosszéki halottbúcsúztató versekben is ismétlődik. Alább a szerkezet lineáris tagolása helyett szeretnénk azokat a motívumokat számba venni, amelyek a szövegben meg-megszakadva, ismétlődve, de többékevésbé rekonstruálható szövegszerkesztői logikát követve, előfordulnak. A helyzetkép a búcsúztatás aktusának tágabb kontextusát nevezi meg. A szerző gyakran természeti képet választ, hogy retorikai fordulattal a temetés, a haláleset tragikumát ellentétezze vagy analógiába állítsa. Ez az eljárás a szerző számára lehetővé teszi az emberi sorsnak egy természeti, természetes folyamatra való ráhangolását, illetve, fiatal halott esetében a halál természetellenes, tragikus, abszurd voltának hangsúlyozását. Most nyílik a búza virág Oh de szép is ez a világ Szép most minden körülötünk Mégis szomorú a szivünk (Várfalva, 1950-es évek) Szép tavasz van virág nyílik Giza nénit ki kisérik. (Várfalva, 1957) 42. KRÍZA Ildikó 1993.16-24.; BARTHA Elek 1995. 130-137.