Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
NAGY Janka Teodóra: A jogi néphagyomány- és népszokáskutatás eredményei, alternatívái, a jogi néprajz alapkérdései az ezredfordulón
SZŰCS Ernő például a jobbágyparaszti földtulajdon, TAKÁCS Lajos a birtokba vétel, SZILÁGYI Miklós a halászati jog, GELENCSÉR József egy népi büntetőszokás, a megégetés történetét vizsgálta. 55 A nagyobb lélegzetű kiadványok közül a jogi népszokások területéhez köthető többek között IMREH István a székely falutörvényekről szóló, NAGY Olga a népi erkölcs, s egyes, a közösség által elítélt cselekmények mellett a népi szankciórendszert is bemutató, ERDŐ Péter egyházjogi kutatásokat segítő munkája. 56 A társadalomnéprajz mind nagyobb figyelmet fordít a jogi népszokásokra is, az újabb településmonográfiákban változó súllyal és tartalommal ugyan, de egyre inkább jelen van a jogi jelenségek vizsgálata. 57 A jogtörténészek közül BÓNIS György, BOTH Ödön, CSIZMADIA Andor, DEGRÉ Alajos, HAJDÚ Lajos, BOLLA Ilona, HORVÁTH Pál, SÁPI Vilmos és BÁLÁS Gábor már 1980 előtt is számtalan a témához kapcsolódó tanulmányt közölt. 58 A történész KÁLLAY István rendszeresen publikál e határterületet érintő cikkeket. 59 A fiatalabb nemzedék tagjainak tollából is megjelenik például egy-egy jogintézmény, jogterület történeti áttekintését nyújtó tanulmány, de inkább a polgári korszak jogtörténete áll az érdeklődés középpontjában, s az utóbbi esztendők változásai következtében a szaklapok hasábjain egyre szaporodnak a nemzetközi jogi témájú cikkek. 60 A hazai jogszociológia a jogi népszokások kutatását egy adott társadalmi réteg adott történelmi időszakbeli jogtudati állapotát feltáró tevékenységnek tekinti, amelynek felemás módon értékelhető eredményeit az egyre növekvő számú jogtudat-vizsgálatok körében helyezi el. 6 ' 55. SZILÁGYI Miklós 1982.; TAKÁCS Lajos 1976b.; GELENCSÉR József 1992. 56. NAGY Olga 1986.; 1988.; ERDŐ Péter 1986. 57. BÖRCSÖK Vince 1971.; HAJDÚ Mihály-KOVÁCS Ferenc 1965; IMREH István 1973.; IMREH István-SZESZKA Péter 1978.; IMREH István-PATAKY József 1992.; MORVAY Judit 1956.; NAGY Olga 1986.; 1988.; ÖRSI Julianna 1984.; SZABÓ László 1965.; UJVÁRY Zoltán 1975. 58. BÁLÁS Gábor 1979.; 1986.; BOLLA llona-Horváth Pál 1977.; BÓNIS György 1939.; 1941.; 1942.; 1948.; 1972.; BÓNIS György-DEGRÉ Alajos 1971.; BOTH Ödön 1984.; CSIZMADIA Andor 1969.; 1969/a; 1977.; 1981.; DEGRÉ Alajos 1963.; HAJDÚ Lajos 1982.; HORVÁTH Pál 1960.; SÁPI Vilmos 1966. 59. KÁLLAY István 1980, 1983. 60. A teljesség igénye nélkül csak néhányat említek a gazdag irodalomból: HAMZA Gábor 1995.; HOMOKI NAGY Mária 1995.; KAJTÁR István-VISEGRADY Antal 1988.; MERÉNYI Kálmán 1985.; VARGA Csaba 1981.; ZOLTÁN Ödön 1992. Megjegyzendő, hogy bár inkább jogi antropológiai nézőpontú, de a jövőben a jogi néprajz sem kerülheti a magyar jogtudományt is foglalkoztató jogi kollízió kérdését. A témában egyelőre jogi cikkek születtek.; BÁN Tamás például az európa tanácsbeli tagságnak a magyar jogfejlődésre gyakorolt hatását.; VARGA Csaba pedig azt vizsgálta, hogy az európai integrációs folyamatok, egy európai jogrend kialakulása során hogyan őrizhető meg a nemzeti jogi kultúrák egyedisége. 61. KULCSÁR Kálmán 1960.; 1987.; SAJÓ András 1981.
