Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Miklósi-Sikes Csaba: A kalotaszegi falvak népi építészetéről
9. kép Oromfalas, nyeregtetős ház és csűr, Inaktelke A lakóház magasabb, karcsúbb lett. Sík terep esetében a házat eleve magas, két-három helyiséget is magában záró alapfalakra építették. MALONYAY Dezső 1907-ben már több ilyen magas alapokra helyezett ház rajzát, illetve fényképét közli. Közülük a legjellemzőbb Gáspár István daróczi földműves „magaépített" háza. 49 Az 1980-as években Papfalván, Kispetriben, Inaktelkén hasonló házakat felmérni és lefényképezni. Innen - az 1930-as években - már egyenes út vezetett az emeletes házak megjelenéséig. Az alaprajz - ami a ház földszintjét illeti -, kétféle elrendezést mutat. Az egyiknél az alsó szint két helyiségből áll. Az utcára néző szoba, a ház leglakottabb helyisége volt, a hátsót raktárnak, pincének használták, de általánosan elterjedt volt, hogy átalakították lakásnak, s itt éltek a déd- vagy a nagyszülők. A másik esetben a földszint két helyisége közé, egy kisebb, harmadik helyiséget is „közrefogtak", ahová rendszerint a sütőkemence került. Az emelet mindkét esetben két szobából állt és csak ritkán lakták (tisztaszoba). A tornác A lakóház fontos és elmaradhatatlan részét képezte. Innen be lehetett tekinteni az egész udvart, régebben a gazda vagy egyik legény fia künn is hált nyárban a hombár mellett, írja MALONYAY Dezső. Itt van a gabonás szuszék, itt tartják rakásba rakva ősszel a kukoricát, a diót vagy a pityókát addig, míg el nem takarítják. Általában a ház udvarra néző oldalát kíséri végig, igen gyakran az utcára néző homlokzat elé is befordul, de vannak példák, amikor a tornác a ház három oldala mentén is megtalálható. A század elején még állt olyan ház is, amelynél mind a négy oldalát tornác kísérte, a kalotaszegi ember „kereken tornácos háznak" nevezte. Fontos szerepét igazolja, hogy Kalotaszegen a tornác a tetőszerkezet alá, szervesen az épületbe foglalva épül. Anyaga fa. Az itt élő magyar ember - a román lakosságtól eltérően - más anyagból (kőből, téglából) soha nem épített tornácot. A régebbi házaknál a tornác fölötti tetőszerkezetet, a ház udvar felé néző, hosszab49. MALONYAY Dezső 1907. 119.. 147. fotó.
