Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Miklósi-Sikes Csaba: A kalotaszegi falvak népi építészetéről

debb oldalát nem egymásnak dűlőnek, hanem függőlegesen állónak készítették, tetejét egy kis ferde síkkal lemetszették, s így keletkezett a JANKÓ János által vágott fedélnek nevezett fedélforma. A homlokzat így nyert felületét bedeszkázták, a deszkába az építési évszámot, az építtető nevének kezdőbetűit vagy apró díszeket vágtak ki. A román házaknál megjelent a kereszt. JANKÓ János a következő leírását adja az ilyen épületnek: „A vágott fedél sokkal alacsonyabb, szintén zsindelyezve van, de az eleje és vége nem a két oldalhoz hasonlóan dűlő lap, hanem függőlegesen le van metszve és zsindely helyett deszkázva, de úgy, hogy alul is, felül is kis zsindelyeresz marad... Ez a fedél typus határozottan Kolozsvári hatás, a Kalotaszegen, s így érthető hogy a Kolozsvár Nagy-Várad közti országút mentén van leginkább elterjedve... Ma e forma mind inkább terjed, mert ma, ha új ház épül vagy egy leégett helyére emelnek másikat, már ezzel a fedélformával építik azt fel". A szakirodalom ezt a fedélformát „kontyolt tető"-nek nevezi. Ilyen házakkal lehet találkozni Magyarvalkón (épült 1911-ben), Gyerővásárhelyen (épült 1900-ban, lebontva 1995-ben), továbbá Kőrösfőn, Zsobokon, Kiskapuson, Damoson stb. Oromfalas, nyeregtetős házak Ez Kalotaszeg legelterjedtebb és legismertebb házformája. Kialakulásának kezdetei, minden bizonnyal, az oromfalas, kontyolt tetős háznál keresendők. Mivel JANKÓ János 1892-ben még nem tett róla említést, MALONYAY Dezső viszont 1907-ben „ új ház'

!-nak nevezte őket, így valószínű, hogy az oromfalas nyeregtetős házak közvetlenül a századforduló előtti években jelentek meg a vidéken. 7. kép. Oromfalas, kontyolt, nyeregtetős házak: Magyarvalkó, Nagyalmás, Magyargyerővásárhely