Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Miklósi-Sikes Csaba: A kalotaszegi falvak népi építészetéről

5. kép. Zsindelyes házak: Magyargyerőmonostor, Balktelep, Babony A18-19 század előtt épített kalotaszegi ház alaprajzának beosztásáról csak keveset tudunk. Fejlődésének korai szakaszával BALASSA M. Iván foglalkozott, de a régészeti kutatások szinte teljes hiánya, valamint a gyér levéltári ismeretek miatt, ő is jobbára csak a feltételezések szintjéig jut el.

41 A ma is fellelhető, datált emlékeink 200 évesnél nem régebbiek (Kőrösfő 1792, Méregjó 1821, Bedecs 1820 k.), s ezeknél már a jól ismert elrendezéssel (pitvar-szoba-tornác) találkozunk. A szucsági református egyház javainak 1839. évi összeírása szerint a„...Parochalis Papi telken ... jobb kézre vagyon a papi lak talpokra építve... elől egy kisebb és egy nagyobb szoba, hátul egy közönséges tseléd szoba, közbül egy kisebb pitvar, nyugati oldalán deszkás keskeny tornácz, az egész épület szalma fedéllel" Szalma- és zsindelyfedeles házak A múlt század közepéig, a mezőségi és a szamosháti házakhoz hasonlóan, itt is jobbára szalmával (zsúppal) fedték a két-három helyiséget számláló, egytengelyes házakat. Egy szépen megőrzött példájával Feleken találkoztam 1987ben. Alapja kő, falait sövényből fonták, majd tapasztották és meszelték, magas fedélszékét szalmával fedték. Kémény nincs rajta, a pitvarba rakott kemencéből a „lángfogon" át távozik a füst a tetőtérbe (hiúba), ahonnan a szalmafedélbe vájt füstlyukon át talált ki a szabadba. A szoba két 30x30 cm nagyságú, ma is nyithatatlan ablakon át kapja a világítást, az üveg helyett egykor bendő volt ráfogva. Bejárati oldalán nyitott oszlopos tornác, végeiben egy-egy kisméretű deszkakamarával. Nagyon hasonló damosi 41. BALASSA M. Iván 1985. 93-106.