Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Miklósi-Sikes Csaba: A kalotaszegi falvak népi építészetéről

tói állandósulnak, Feltehetően román papja is volt Kiskalotának és Hidegszamosnak 1461-ben,

27 1488-ban épült, majd 1922-ben, Kós Károly tervezte toronnyal kiegészített Felek gótikus kőtemploma.

28 1555-ben két egerbegyi lakos egy ikont adományoz a helyi egyháznak,

29 1563-ban ugyanaz a testő a szomszédos Románbikal számára fest egy ikont,

30 1566-ban Antal nevű berendi papról írnak,

31

1582-ben lustin nevű pap szláv nyelvű evangéliumot vásárolt.

32 Hogy mikor épültek a legelső román fatemplomok, arra a kutatásnak még nem sikerült pontos választ adni. Ez érthető, hiszen olyan terület ez, ahol a napi politika, no meg az ebből eredő elfogult szemlélet, immár fél évszázada folyamatosan jelen van a kutatásban (is), az azonban tény, hogy ez idáig a 17, századnál korábbi eredetet, hiteles módon, egyetlen kalotaszegi fatemplom esetében sem sikerült igazolni. Érthető, hiszen - ha volt is ilyen - a faépületek élettartalma igen csak behatárolt, emellett az évszázadok során a tűz is megszedte áldozatait. 1900-ban a mai Kolozs megye területére eső részen, még 44 román fatemplom volt,

33 s ha ideszámítjuk a Szilágy megyéhez csatolt településeket is, számuk meghaladja a félszázat. Mára számuk harminc és egynéhányra csökkent; közülük legimpozánsabb és legdíszesebb építmény a felsőfüldi, melyet 1727-ben emeltek. Anyaguk lehet fenyő (Románbikal, Deréte, Bánffydongó, Gyerőffydongó, Hidegszamos, Nádasgorbó, Gesztrágy, Egeres stb.) vagy tölgy (Magyargyerőmonostor, Egerbegy, Dank, Berend, Kisfenes, Románnádas, Gyerőfalva, Isztolna stb.), de a gerendákból összeállított falak megmunkálása általában magas szakmai tudást, a tornácoszlopok, illetve a bejárati ajtók igényes és változatos díszítést mutatnak (Felsőfüld, Magyarzombor, Magyarnádas stb.). Az ortodox fatemplomok formai alakulása illeszkedik az erdélyi vonulat sajátosságaiba.

34 Kezdetben a háromhelyiséges parasztház volt a mintaképe az egyházi szertartás színhelyének, mely megfelelt a három részt követelő templombelső: előcsar27. Rusu, Adrian-Andrei: Bisericile romäneßti din Transilvania ßi Ungaría Ín secolul al XV-lea. In: Medievalia Transilvanica. 1997. Tom I, nr. 1-2., 24. 28. PoRUNB, Marius: Vechi biseríci romäneßti din sec. X//-XW. 85-95. In: Monumente istorrice si de artá din archiepiscopia Vadului, Feleacului §i Clujului. Cluj., 1982. 29. FLOREA, Muresanu, Biserici §i: preopi din protopopiatul ortodox román al Clujului. Cluj, 1946. 10. 30. TOSA 1982. 243. 31. COSMA, Vasile: Cinci sate dinArdeal. Cluj, 1933. 105-106. 32. PORUMB, Marius: Pictura româneasca din Transilvania. I. (sec. XIV—XVII) Cluj. 1981. 70-71. 33. TOSA 1982. 230. - a 17. századból: Kiskalota, Deréte, Nagypetri, - a 18. századból: Berend, Erdőfalva, Román(Oláh)bikal, Incsel, Gyerődongó, Dank, Kisfenes, Gyalu, Magyar(Szász)lóna, Romángyerőmonostor, Gyerőfalva, Havasreketíye, Szentpál, Hidegszamos, Szucság, Szomordok, Sztána, Isztolna, Tóthfalu, Türe, Magyarvalkó, Forgácskút (Ticu),- a 19. századból: Argyas, Sebesvár, Malomszeg, Kalotabökény, Székelyó, Bánffydongó, Nádasgorbó, Havasnagyfalu, Nádasszentmihály, Magyarsárd, Kalotaszentkirály. A felsorolásból kimaradt: Magyargyerővásárhely, Egerbegy, Egeres, Kalotaújfalu, Balkfalva, Isztola, Románnádas Kolozs megyéből, illetve Felsőfüld, Középfüld, Alsófüld, Magyarzsombor, Tamásfalva, a mai Szilágyból. 34. VÄTÄSIANU, Virgil: Contribujie la studiul tipologiei bisericilor de lemn din Járile romäne. Anuarul Institutului de Istorie si archéologie din Cluj. III. 196], 27-36.