Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Gheorghiu, Teodor Octavian: Bánsági telepített falvak tipológiai megközelítés

BÁNSÁGI TELEPÍTETT FALVAK - TIPOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS GHEORGHIU, TEODOR OCTAVIAN A Bánát és a Körösök vidékének 18. századi osztrák betelepítése, a vidék településeinek meg-, vagy újjászervezése objektíven szemlélve is rendkívül összetett jelenség, a terület mérete és változatossága, a folyamat alakulása és szakaszossága, a tudati tényezőkkel összefüggő bonyolult társadalmi és etnikai vonatkozások, a folyamat politikai elveinek változékonysága és adminisztrációja miatt. A jelenséghez főként az urbanisztika területén gyakran olyan képzetek kapcsolódnak, melyek az információ-, és mindenekelőtt a megfelelő kutatások hiányának eredményei.

1 Tanulmányomban a gondolkodásmód változásaival összefüggésben a települések felépítésének kronologikus vizsgálatát végzem el, vizsgálom az osztályozási lehetőségeknek és maguknak a tipológiáknak a felhasználását az állampolitikai vagy a sajátos rendelkezésekben a természeti környezettel és az etnikai sajátosságokkal való kapcsolatuk függvényében, végül részletes morfológiai-szerkezeti elemzéseket végzek. Megítélésem szerint jelen pillanatban ilyen jellegű kutatásokra van igény tudományos (a fehér foltok eltüntetése az urbanisztika történetéből), de pragmatikus szempontból is (a jelenkori fejlődés felvetése és perspektívái konkrét esetek ismeretében). Röviden kitérek ez utóbbira is, mivel ez az illető települések védelmének és rehabilitációjának problémáját érinti. Mindenekelőtt megállapítható, hogy - kevés kivételtől eltekintve - a települések egyedülálló módon megőrizték fizikai, főként urbanisztikai integritásukat. A „megkövülés" a régió visszafogott fejlődésének és a hagyományos struktúrák szívósságának tulajdonítható, mivel napjainkig nem jutottak érvényre komoly indokok a változtatásra (modernizációra). A másik ok, hogy a lakosság etnikai összetétele jelentősen megváltozott, az őshonos, eredeti népesség helyét rendszerint a környezettől idegen, különbözőképpen alkalmazkodó csoportok vették át. Harmadjára: 1989 után a városrendezési folyamatok liberalizálásakor szórványos és rendezetlen modernizálási akciók történtek csak, melyek tudatosan vagy sem, de nem vették figyelembe a létező valóságot. Negyedrészt, a hivatalos jelentésekben felfedezhetünk olyan szándékokat is, amelyek tekintettel vannak a fizikai valóság és az utóbbi évtizedek társadalmi mobilitása közötti bonyolult összefüggésekre. 1. A legismertebb Franz Griselini dolgozata - GRISELINI, Franz 1780.