Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Ozsváth Gábor Dániel: Malomépítészet Torockón a 18-19. században

Tulajdonviszonyaikat tekintve a verőket több, 3-4 részes gazda birtokolta, akik hetenként váltották egymást a munkában.

10 A vasverők között a legtovább, a második világháború után is, egészen 1967-ig Vernes Zoltán kapavereje dolgozott, amelyet 1969ben beszállítottak a Nagyszebeni „Astra" Múzeum Évezredes Román Hagyományos Népi Civilizáció Múzeumába,

11 ahol eredeti formájában látható.

12 Amennyiben bővebben meg kívánjuk ismerni egy vasverő szerkezetét, ez utóbbin kívül még támaszkodhatunk a JANKÓ János által közölt mellékletre, amely egy azonosítatlan torockói vasverő és egy vaspörkölő kemence (2. kép) rajzát bocsátja rendelkezésünkre.

13 (3. kép) A továbbiakban közreadom a szóbeli emlékezés és az írott források alapján feltárt vasverő tulajdonosok névsorát

14 (5. kép.): - Andor vereje - Borbéj verje - Both vereje - Fejérpatak vereje

. az azonos nevű patak torkolatánál - Vernes Zoltán vereje, kapaverő, még a második világháború után is működött; 1969-ben a nagyszebeni falumúzeumba telepítették át, ahol 1970-től látható (7. kép).

15 Jó vízviszonyok mellett napi teljesítménye 35-40 ásó, 50-60 ekevas, 40-45 kapa és lapát volt - Kis-Székely vereje

, az egykor mellette álló kohóval együtt az 1920-as évekig dolgozott - Rácok vereje - Simonok vereje - Tóbiás vereje Végezetül a vasverők bemutatására az egy, Nagyszebenben látható emléken kívül már csak a korábbi publikációk képanyaga révén nyílik lehetőségünk. (4. kép) Malmok A lisztelő malmok és tulajdonosaik egy-egy településen belül fontos gazdasági és társadalmi megbecsülésnek örvendtek, hiszen a lakosság élelmezésében alapvető szerepet töltöttek be. A torockói malmok lokalizálásának tekintetében sokkal szerencsésebbek vagyunk, mint a fentebb tárgyalt verők esetében. A településen a hely és név szerint beazonosítható nyolc malomból ugyanis négy máig őröl; köztük található a már korábban említett, Torotzkai Klára-féle malom is 1752-ből. Ezeken túlmenően egy másik telken egy kis patak ma pálinkafőző keverőjét hajtja meg, és a hűtővizet is biztosítja (6. kép).

16 10. JANKÓ János 1893. 192. 11. Muzeul „ASTRA

1 - Sibiu, Muzeul Civílizatiei Populäre Traditionale din Romania. 12. BUCUR, Corneliu 1995.217-218. 13. JANKÓ János 1893. IX. tábla. 14. A mára nem működő malomhelyeket dőlt betűkkel, a működő malmokat pedig normál betűtípussal, aláhúzva jelölöm. 15. SOFRONIE, Mihai 1986.207. 16. Erdély-szerte gyakran találkozhatunk olyan malmokkal, amelyekhez kapcsolódóan vagy korábbi malom helyén pálinkafőzőt telepítettek.