Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Balázs György-Vajkai Zsófia: Horizontális vízimalmok Erdélyben és Portugáliában (Egy nemzetközi project tanulságai)

tosság nincs a tűzhely körül, vagyis csak melegedésre szolgált. Az őrlőszerkezet is meglehetősen egyszerű, a kopárt általában nem fedi kéreg, a lisztlyuk előtti lisztesládába hull az őrlemény. A meghajtó szerkezet pedig a horizontális vízikerék, amelynek forgássíkja egybeesik a forgó, felső malomkő forgássíkjával. Tengelye fa, vascsapokkal, vagy kovácsoltvas, alsó végén mindkét esetben akác- vagy tölgyfa kerékagyat erősítenek, ebbe csapolják be az 1,1-1,2 méter átmérőjű vízikerék 16 vagy 18 faragott, kanálformájú lapátját. A vízikerék tengelye alatt lévő medvegerendát a malomházból egy fagerenda, vagy vasrúd segítségével emelik - süllyesztik, attól függően, milyen őrleményt akarnak nyerni.

3 Cs. SEBESTYÉN Károly azt is felismeri, hogy a meghajtás e különös módja a 3. kép. Kanalasmalom épülete Krassóvámái, természeti viszonyokkal, a nagy esésű, 1999-ben. (Carasova, Ro) de nem mindig bővizű patakkal magyarázható: csak ott van ilyen malom, ahol kevés vizű patak folydogál. ...kevés vízzel képes állandó üzemben maradni."

4 Megtudjuk azt is, hogy egy malom nem egy család, hanem egy társaság, rokonság tulajdona birtokrész szerint. Ugyanígy a birtokrész aránya szerint használhatják őrlésre. Maguk őrölnek, általában kukoricát, nincs külön molnár, csak a kő kiemelésére, vágására fogadnak közösen hozzáértő embert. A román szakirodalomban ciutuär, moara eu ciuturâ, resn[ta eu ciuturâ néven közölt malmot LAMBRECHT Kálmán csutorásmalomként fordította. LAMBRECHT CS. SEBESTYÉNT idézve a vízimalmok legprimitívebb alakjának mondja ezt a végtelenül egyszerű szerkezetet, ahol „a vízikerék tengelye függőleges és egyszersmind forgatja a malomkövet is, amely fölött a garat lóg". Elterjedéséről a következőket írja: „Igazi hazája Bosznia, Hercegovina és Bulgária, de a Kelet is ,.."

5 NOPCSA Ferenc - bár nem említi, milyen adatokra támaszkodik - egyenesen a kanalasmalom európai elterjedését mutatja be térképen, összevetve azt a kör alakú kőház elterjedésével.

6 NAGY László balkáni tanulmányútja során a csutora-(kulacs) készítést vizsgálván ír le, s rajzban is közöl olyan faesztergát, amelynek tengelyét a víz hajtja meg „...egy igen egyszerű, de teljesen megfelelő turbinaszerkezet segítsé3. Cs. SEBESTYÉN Károly 1908. 51-58. 4. Cs. SEBESTYÉN Károly 1908. 58. 5. UMBRECHT Kálmán 1914. 30. 6. Báró NOPCSA Ferenc 1924. 66.