Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

K. Csilléry Klára: 17. századi köznépifestett ládák Erdélyből

3. kép. Indamintás és prémet utánzó díszű festett ládák előkelő lakásban. József és Putifárné története. Nápolyi miniatúra, 1343-45. THORNTON 1991. 224. kép után valamiféle többlettel rendelkeztek. Jól érzékelhető ez az 1706-ban Bihar megyében, Szentimrén (Hegyközszentimre, Sîntimreu) lefektetett árszabásnak az asztalosokra vonatkozó szakaszából, amelyben a ládákért kérhető árról a következő sorrendben rendelkeznek:

9 Flor. Denarii Öreg festet lábas láda 3 50 Kisseb babas (lábas) lada 3 Közönséges vasari festet öreg lada 3 Közép vásári láda 2 30 Kissebb 1 80 Vásári ládára az első adat 1607-ből idézhető; ez egy a Szabolcs megyei Baktán élt nemesember hagyatéki leltárának a legutolsó tétele volt.

10 A17. századi iratokban további adatok is előfordulnak. 1620-ban egy erdélyi leltárban vettek számba vásári ládát." Hihető, hogy ugyancsak vásáron beszerzett lehetett a Kolozsváron (ClujNapoca), 1615-ben „sokodolmos vassazatlan lada" néven feljegyzett példány.

12 A magyar megnevezés megfelelőjeként idézhető egy 18. századi dél-erdélyi szász gazdaság leltárából a más ládák szomszédságában említett Jahrmarkts9. H. CSUKÁS Györgyi 1996. 84. 10. RADVÁNSZKY Béla 1879. 127.; Vö. K. CSILLÉRY Klára 1991. 508.; K. CSILLÉRY Klára 1997. 354. 11. Gróf KEMÉNY József levéltárából, lásd SZABÓ T Attila 1995. 761. 12. SZABÓ T Attila 1995. 761. Az előbbivel együtt tévesen az áru- vagy pénzszállító ládák közé sorolva.