Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

K. Csilléry Klára: 17. századi köznépifestett ládák Erdélyből

17. SZÁZADI KÖZNÉPI FESTETT LÁDÁK ERDÉLYBŐL K. CSILLÉRY KLÁRA A következőkben négy, a közelmúltban ismertté vált erdélyi szász, 17. századi datálású, asztalos készítésű, festett köznépi ládát kívánok bemutatni (9., 11-14., 16. kép), abban a reményben, hogy ezzel ösztönzést adhatok további hasonlóan korai és a tudományos vizsgálódás elől mindeddig rejtve maradt példányoknak a felkutatására. Úgy vélem, nem szükséges különösképpen hangsúlyozni azt, hogy a köznép számára történő bútorkészítés korai szakaszainak a feltárása, habár ezek megismerése már önmagukért is rendkívül fontos, a későbbiek, különösen a múlt századi, nagy számban fennmaradt emlék sokféle helyi stílusának a megértéséhez, történeti gyökereik, majd változásuk folyamatának a megragadásához és általában véve az egész magyarországi kultúrtörténet hitelesebb megrajzolásához ugyancsak elengedhetetlen. Arra nézve, hogy a magyarországi köznéphez és benne a parasztsághoz mikor juthatott el a késő középkori bútorművesség jelentős újdonsága, az asztalos készítésű láda, a már feltárt okleveles adatok megközelítő tájékoztatást nyújtanak. Az általam ismert legkorábbi idevágó említés a bácskai Valter faluból való, amely Apatin és Zombor (Sombor) között feküdt, a mai Kupuszina avagy Bácskertes (Kupusina) helyén. Egy 1453-ban elkövetett hatalmaskodás során ugyanis kis ládákat is elraboltak, más egyebek mellett, az itteni jobbágyoktól. Ezek megnevezésére pedig az esetet leíró idézőlevél latin nyelvű szövege a ladula szót alkalmazza, amely a korabeli szóhasználatban asztalostechnikával előállított ládák megjelölésére volt szokásos.

1 Az asztalos készítette ládáknak a köznép körében történt terjedése korai voltát bizonyító 1453. évi adatot továbbiak követik, köztük a 16. században az, amely szerint 1595-ben az udvarhelyszéki, medeséri (Medisoru Mare) nemes Péterfi Lőrinc jobbágyának, a román Goina Antalnak a házában is állt egy példány; erre pedig már a magyar láda szót alkalmazta a perirat megfogalmazója.

2 A legkorábbi adatok kis méretű ládái alighanem ugyanúgy pénznek és értéktárgyaknak, így ékszereknek az őrzésére szolgáltak, miként a korabeli úri és pol1. KAMMERER Ernő 1899, 369.; Vő. K, CSILLÉRY Klára 1997. 353. 2. DEMÉNY Lajos-PATAKi József 1985. 221.