Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Sabján Tibor: A fűtő
kívülfűtős kályhákhoz vagy az egyszerű sütőkemencékhez sohasem építettek fűtőt. 7 Fűtője csak a csempézett kandallóknak volt - ahogy ezt az eddigi idézeteink is mutatták -, illetve a vesszőből font és tapasztott utánzataiknak, melyeket „gógány kemence"-ként említenek forrásaink: Estimaltuk...A Hazat benne levő Sövény Keméntzet, kállyha fűtött mely alatt vas van, fűtő kementzet...ad flo nug. 14 Dur 04, áll egy nagylaki (Alsó-Fehér m.) épület 1771-ben készült becslésében. 8 Hasonló példákat szép számmal idézhetnénk, álljon itt még két szövegtöredék a kérdés megvilágítására: az Házban egy viseltes gogány kementze edgy vas lábon állo cserepes fűttőivel 9 (1813. Udvarfalva, Maros-Torda m.), illetve: van ezen lakszobában egy főldtűzhely mellyen van egy gogán és egy veres kállyha fűtő 10 (1862. Mezőbánd, Maros-Torda m.). A tüzelőberendezés formájából adódik, hogy a kerek kandallóknak nincs fűtőjük. Valószínű, hogy a reprezentációs igény miatt nagyon ritkán van fűtőjük a gazdag kiállítású csempes kandallóknak, melyek a főúri lakhelyek előkelőbb helyiségeiben állnak. Szépen illusztrálja ezeket a fogarasi vár 1656ban felvett leltára: Uy kereszteni csinálta kerek fejér mázas viragos kályhákból rakott kemencze, az feseö vege s ennek az vegén fügeö csipkés, az felseö feleis olosz fok formára csinált kalihakal csipkézett." Érdekes és figyelemre méltó tény, hogy ekkor még a sütőkemencék elé épített kandallóknak sincs fűtőjük, pedig a későbbi néprajzi példák azt mutatják, hogy a paraszti szobákban álló ilyen együttesek mellett is van fűtő, elég ha itt csak a kalotaszegi tüzelőberendezésekre utalunk. 12 Meg kell még említenünk azt is, nem minden kandalló mellett találhatunk fűtőt, bár az együttes gyakorisága évszázadokon keresztül nyomon követhető. Ezért lehet az, hogy néha azt is feljegyzik, ha a kandallónak nincs fűtője: Vagyon ezen Házban mint égy singnyi magosságra Téglából fel rakott Tűzhely, a mellyen mázotlan kályhákból égy Fűttő nélkül való kementze áll, ennek kürtője az konyhára ki szolgál. 13 Egyes forrásokban a kandallóhoz csatlakozó fűtőket említ a szerző. Ha ezekben az esetekben nem egy általunk félreértett nyelvi fordulatról van szó, akkor valószínű, hogy egy kandallóhoz két fűtő is csatlakozhatott. Például a már félig idézett, 1813ban készült udvarfalvai (Maros-Torda m.) leírás a következőket mondja: az Házban van egy hitvány cserepes fűttőivel. 14 Szintén a többes szám szerepel egy 1757-es nagyernyei (Maros-Torda m.) szövegrészletben is: Kementzéje...végiben lévő veres Kályhákból állo Fűtteivel. 15 A meglepően sok anyagból még egy - elég egyértelműnek látszó - adatok idézünk: egy paraszt kályhából készült főző kementze hasonló Fűtőivelédgyűtt.' e (1816. Kolozsvár) 7. A kérdésről részletes áttekintése jelent meg a szerzőnek az Ethnographia c. folyóirat 1998.1. Illetve 1998. 2. számában (SABJÁN Tibor 1998. 7-46.; 1998a. 477-503.) Megállapításainkat ennek a feldolgozó munkának az eredményeire is alapozzuk. 8. EMSzT VI. 63. 9. EMSzT II. 108.; IV. 594. 10. EMSzT IV. 593. 11. EMSzT IX. 1025. 12. Például: BÁTKY Zsigmond 1907. 63. 13. EMSzT VII. 710. 14. EMSzT II. 108. az idézet másik részét lásd a 9. jegyzetpont alatt! 15. EMSzT IV. 478. 16. EMSzT IV 399.
