Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Zentai Tünde: Térhasználat az erdélyi magyar parasztházban

5. kép. Gyimesi csángó szobabelső vetett ággyal. Fotó: GYÖRFFY István 1911. Néprajzi Múzeum mányok. Az alapvető mozdítható bútorokat a ládák, a padok, az asztal és itt-ott az ágy képviseli. A 16. századi iratok jobbára a rangosabb háztartásokról tájékoztatnak. A hatalmaskodási perekben gyakran előfordul az értékeket őrző láda elrablása, kifosztása. Példaként egy 1589-ben Udvarhelyszéken történt esetet idézünk, amelynek során a házban lévő ládát erőszakkal felnyitották, és a benne lévő pénzt kivették.

12 Egy kolozsvári, 1593-ban jegyzőkönyvezett vallomásban szereplő láda nagyméretű lehetett, mert Kis Mihály elmondja, hogy „...az felesegemis az ladan fekzik vala,...".

13 A ládák megtalálhatók a tároló és alvó kamrában is. Kolozsváron 1570-ben egy kamrában két ládát is említenek.

14 Egy 1595. évi udvarhelyszéki összeírás szerint a jobbágy ládájában zab volt.

15 Az élelmiszer és a szerszámok őrzése nagyobbrészt a kamrában történhetett, a ruhanemű és a legbecsesebb értékek helye azonban valószínűleg a házban volt. Tároló funkciót töltött be továbbá a padlás is. Főként az ott alvók tarthatták ott ágyi és mindennapi testi ruhájukat. Az udvarhelyszéki törvényszéki iratokban olvasható például, hogy 1593-ban „...az en fiam Ruhája ott az Solymosi Mattiasne haza hyan volna...".

16 Emellett szénatárolásra használták.

17 12. EMSzTt 1984. IV. 1239. 13. EMSzTt 1982. III. 822. 14. EMSzTt 1993. VI. 65. 15. EMSzTt 1995. VII. 756. 16. EMSzTt 1984. IV 1242, 1284. 17. EMSzTt 1984. IV 1283.