Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Olsefszky, Edmund: Tanulmány a Brassó megyei Kőhalom vidékéhez tartozó szász falvak revitalizációjához

sági fellendülést és az építészeti örökséget revitalizáló és védő lakosság számára szükséges lenne a közművesítés és megfelelő minőségű úthálózat létrehozása az összes vizsgált település esetében. A kutatás előzetes következtetései olyan szükségszerű feltételeket fogalmaznak meg, melyek teljesítése objektív körülményekhez és a települések revitalizációját és gazdasági erőforrásainak értékesítését lehetővé tevő eljárások kidolgozásához vezethetnek. íme néhány: - A vizsgált falvak jelenlegi lakosságáról szociológiai felmérés készítendő, amely rávilágít a lakosság képességére a természetes gazdasági erőforrások kihasználására, a gazdaság megújítására, a beilleszkedésre egy történelmileg kifejlődött urbanisztikai struktúrába és egy bizonyos szellemiségbe, a javarészt szász lakosságtól átvett értékek védelmére és megőrzésére. A vizsgálatnak valós alapot kell nyújtania bármely, a gazdasági revitalizációt, az épületek rehabilitációját és az örökség védelmét célzó javaslathoz. Egy ilyen vizsgálat nélkül nem lehetséges objektív következtetéseket levonni és revitalizációs javaslatvariációkat kidolgozni. - Településrendezési tanulmány elkészítése főként a közművesítési módozatokra vonatkozóan, elsősorban a vízforrásokra, a vízellátás lehetőségeire és a csatornázásra, amelyek a gazdasági fejlődés és civilizált életvitel elengedhetetlen feltételei. - Tanulmányt kell készíteni a közutak felújításának és kiegészítésének lehetőségeiről, szoros összefüggésben egy észak-dél irányban kialakítandó autópálya hatásával. Különböző szintű úthálózatok szükségesek a gazdasági érdekeltségek egymás közti vagy a központi településekkel való összekapcsolásához, valamint az adminisztrációs, egészségügyi, kulturális stb. intézmények jobb megközelítése érdekében. -A vidék hiányosan kihasznált gazdasági erőforrásait a növénytermesztés és állattenyésztés, valamint az erdőkitermelés adják. A vizsgálat egy sor lehetőséget nyújt értékesítésükre, kezdve a munkaerő biztosításával, amely a korszerű szakképesítést is jelenti, a lakosságot támogató programok kidolgozására a gazdaságok újjáélesztése, állatok, anyagok, berendezések és munkaeszközök beszerzése érdekében. - Szinte teljesen kihasználatlanok a gazdasági erőforrások részét képező turisztikai lehetőségek. Ezt biztosítaná a Brassó-Segesvár turisztikai útvonal közvetlen közelében található nagyszámú történelmi és építészeti szempontból egyaránt jelentős műemlék, a néprajzi érdekességek, a vadállomány, a borvízforrások és fürdők kínálta, nem utolsósorban pedig a táji környezet. Értékesítésükhöz szükséges többek között a műemlékek konzerválása és restaurálása, és a hozzájuk vezető közutak modernizálása. - A településszerkezet és az épületállomány (a gazdaság, az ellátás, a középületek) általában pozitív lehetőségeket nyújtanak a revitalizációhoz az itt felhalmozott értékek és hagyományok által. Bár első látásra a tanulmányozott települések nem nyújtottak biztató képet, a figyelmesebb vizsgálat rendkívüli adottságokat tárt fel, amelyek értő feltárása és kihasználása gazdagíthatja a település és környezete funkcionális és esztétikai értékeit. Egyidejűleg szükségessé válik azonban a falu, és a gazdaságok közművesítése.