Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Bálint János-Buzás Miklós-Cseri Miklós-Sabján Tibor: Egy tarcsafalvi lakóház bontásának tapasztalatai

14. kép. Axonometrikus metszet (rekonstrukció) hozzáépítésnek nem voltak nyomai. A kisebb átalakítások először a tető fedését érin­tették (a gránicát cserépre cserélték) és a tetőszerkezet megerősítését eredményezték Az ablakok és az ajtók modernizálása a 19. század második felében történhetett, és nem érintette azok helyét, csak méretét és szerkezetét. A konyhaajtó kivételével a ko­rábbi ácstokos nyílászárókat asztalos szerkezetűre cserélték. A pincelejáró megszün­tetése és az udvari bejárat megnyitása a mellvédes tornác kialakításával egy időben történhetett. A tüzelőberendezésekben az első jelentősebb változást valószínűleg a konyhai kemence „kiköltöztetése" okozta, majd századunk elején a cserepeseket is le­bontották. Az idők folyamán hátsó ház földpadlóját többször is megújították, megemel­ték, majd a konyhával együtt ledeszkázták. Nyitott kérdés maradt számunkra a ház alatti kőalapozás és a pince kora. A bontás során nem tudtunk arra bizonyítékokat sze­rezni, hogy a házat egy régebbi épület kőalapozására építették volna rá. 15 A bontási munkák első, és talán legfontosabb tanulsága számunkra az, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakembergárdája először végezhetett kutatással összekapcsolt terepmunkát Erdélyben. A közvetlen tapasztalatokon túl archívu­munk gazdagodott az épület dokumentációjával (felmérések, rajzok, fotók, videók) és az analógiái gyűjtések adataival. 16 Ezen túlmenően gazdag tapasztalatokkal gyarapodtunk a majdani, megvalósí­tandó Erdély tájegység előkészítését illetően. A bontási, kutathatósági viszonyok feltárása majd a jövőben kamatoztatja hasznát. 15. A bontás teljes befejezése előtt haza kellett utaznunk, így a falak teljes szétszedésekor és a talp­gerendák kiemelésekor már nem voltunk a helyszínen. Ezeket a munkákat DEMETER István irányítá­sa és dokumentálása mellett végezték el a munkások. 16. A dokumentációk másolatait megküldtük a Székelykeresztúri Múzeumnak is. A múzeum a kolozs­vári egyetem néprajz szakos hallgatóival végeztetett a helyszínen terepmunkát, melynek során a la­kóház bútorait gyűjtötték össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom