Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Gilyén Nándor: Szék népi építészete
Csipkeszeg nyugati végén, több út csatlakozásánál, ahol közkút is van (Városvége). Legjelentősebb tér a Forrószeg központ felé eső részén található piactér, ahol egykor vásárokat is tartottak. Bár a Csipke- és Forrószeg kifejezetten völgyi település, Nagy utcája vélhetően a környező dombokról gyakran lezúduló árvizek miatt - mégis a pataktól távolabb, magasabban fekszik. Széket a Mezőség jellegzetes természeti csapása, a domboldalak suvadása sem kerülte el. A Csipkeszeg északkeleti részén a hetvenes években megszakadt a domb, és mintegy 100 ház tönkrement. Az itt lakókat a Csipkeszeg nyugati végén található Bonchidai utca mentén létesített Újtelepre költöztették. A telekre rátérve megállapíthatjuk, hogy Széken a szélesebb szalagtelek és a téglatelek a jellemző. 14 Az utcahálózat 14. kép. Sütőkemence az udvaron. Csipkeszeg, említett szabálytalansága miatt termeNagyu. 189. szetesen a telkek sokszor nem teljesen szabályosak, sőt sok kifejezetten szabálytalan is látható. A beépítés általában előkertes, legalábbis a lakóház előtt mindig van kis kert. Kivételt képez a központ környéke, ahol egyes utcaszakaszokon újabb, városi hatást mutató sorházas vagy laza sorházas, utcavonalas beépítést is találunk. A telekformának megfelelően leggyakoribb a kétsoros udvar (3. kép), egyik oldalán a lakóházzal, másik oldalán a csűrrel, istállóval (pajtával), de a keresztcsűrös udvar is előfordul. Korábban valószínűleg - a jelentős állattenyésztés következtében is 15 - általános volt a kettős udvar, amelynek ma már csak nyomait figyelhetjük meg. A bemutatott telken például erre utal a bivalypajta utca felé nyíló ajtaja. Néhány helyen még utcavonalra épített istállót, disznóólat is találunk (23. kép). A Felszeg egyik új típusú házának telke is két részből áll, és bár itt az istállók, ólak már a hátsó udvarba épültek, az első, kertnek használt udvarrész neve ma is majorság (Felszeg, 467. sz., Szabó István). Több telken még ma is hátrább áll a lakóház, ami valószínűleg szintén a kettős udvar emléke.' 6 14. Mind a település, mind az épületek tárgyalásánál lehetőség szerint a BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1979. szerinti terminusokat használjuk. 15. GUNDA Béla 1966. 16. Vő. Kocsis Rózsi 1997. 110.; Kós Károly a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején még lényegesen több emlékét találta a kettős udvarnak (Kós Károly 1989. 69.)
