Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Gilyén Nándor: Szék népi építészete
dozására 1752-ben ferences barátok költöztek ide. Templomukat ők is a közelben építették fel. A szintén kis lélekszámú románságnak, akik legnagyobbrészt gr. Mikes György földesúr 18. században betelepített jobbágyainak leszármazottai, két fatemploma is van. Faragásokkal díszített újvárosi templomuk 1707-ben épült. A város egyéb középületeiből nem sok maradt, legtöbbjük (városháza, iskolák) valószínűleg a lakóházakhoz lehetett hasonló, mint azt a Kós Károly által közölt, 1783-ban épült favázas, sövényfalú, nádfedeles egykori városháza alapján sejthetjük. 7 Mindazonáltal nem lehetetlen, hogy a központban ma álló szilárd falú köz- és lakóépületek, elsősorban a pincék részletes kutatása régi, akár középkori részleteket is napvilágra hozna. A nagy kiterjedésű, mintegy 1200 házból álló település, mint már HODOR Károly említi, három szegből, utcából (falurészből, középkori eredetű városrészből), a Felszegből, Csipkeszegből és Forrószegből áll 8 . (Mai hivatalos nevük I., II. és III. utca.) Ezek földrajzilag is nagyrészt elkülönülő, a helység nagy területének természetes folyományaként társadalmi és közigazgatási tekintetben is egykor bizonyos önállóságot élvező „kerületekként" foghatók fel. 9 Az szegek, „utcák" nagyjából hasonló méretűek, 1958-ban a Felszeg 347, Csipkeszeg 425, Forrószeg 350 füstből (lakóházból, gazdaságból) állt. 10 Az utcák a központtól északi (Felszeg), nyugati (Csipkeszeg) és déli (Forrószeg) irányban települtek, kelet felé az egykori sóbányák találhatók. A Felszeg a völgytől nyugati irányban elhelyezkedő dombháton, a Csipkeszeg a patak két oldalán, a Forrószeg nyugati oldalán (jobb partján) terül el. A község méretére jellemző, hogy észak-déli irányban mintegy 3,5 km hosszú, de kelet-nyugati irányú szélessége is több, mint 1,5 km (2. kép). 8. kép. Cserény és vesszőfonásos födém a pitvarban. Forrószeg. Csorgó 179. Prózsa György 7. Kós Károly 1972. 458. 8. HODOR Károly 1837. 649. 9. A társadalmi, közigazgatási önállóság mibenlétét, szervezeti működését részletesen tárgyalja Kós Károly 1980. Itt csak röviden megemlítjük, hogy minden utcában utcagazda volt, aki az utcagyűlést összehívta és vezette, továbbá minden utca alsó és felső tizedre oszlott. Az utcagyűlés feladata volt a jelentős közös vagyon (földek, apaállatok stb.) kezelése, a közmunkák, a közös alkalmazottak (pl. pásztorok) irányítása, bizonyos társadalmi események (pl. temetések) megszervezése (Kós Károly 1980. 465-469.). Az egyes utcák társadalmilag is elkülönültek, pl. másik utcában lakó legényt nem szívesen láttak az utca táncházában (Kocsis Rózsi 1997.). 10. Kós Károly 1980. 470.
