Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Gilyén Nándor: Szék népi építészete

3. kép. Jellegzetes udvar vázlata. Forrószeg, Nagy u. 27. Székely Márton. 1, ház 2. pitarZ. konyha (kb. 40 éve épült) 4. tornác 5. tyúkháló 6. füstölő 7. disznóól 8. (horgos) kút 9. volt bivalypajta 10. csűr 11. málékas 12. sütőkemence Település Szék, mint említettem, a Mezőség északnyugati részén, jellegzetes mezőségi tájon fekszik (1. kép). HODOR Károly szerint

5 „egyik része dombon, többi oly tekervényes három völgy' horpadásai közt fekszik és nyúlik el, hogy maga teljességében sehonnan egyszerre nem szemlélhető... Három fő útszái: u.m. Forrószeg, Csipkeszeg, Felszeg meszszire nyúlnak. Házait szalma vagy nád fedezi. Határa tagos, erdője nem sok. Szántóföldjei...igen termékenyek, legelőji számtalan sós erek által sok marhát táplálnak...Vannak tavai temérdek csukákkal, azokban termő nád pótolja a' tűzifa szűkét...Szőlőhegyeiből legjobb a' Zsidóhegy termése." A város határa terjedelmes, a 20. sz. elején 10 517 katasztrális hold, amelynek csak mintegy 40%-a volt - két nyomásban művelt - szántó, valamint szőlő és gyümölcsöskert, a többi közös tulajdonú legelő és kis részben erdő. A kétnyomásos rendszer szokatlanul sokáig tartó fennmaradásának magyarázata éppen a jelentős állattenyésztés volt.

6 A HODOR Károly említette domb a község központja, amelynek legmagasabb pontján emelkedik az egykori várost idéző háromhajós, gótikus református templom. A városi múltra utal az is, hogy a viszonylag csekély számú katolikus hívő lelki gon5. HODOR Károly 1837. 644-645. 6. KÁDÁR József-RÉTHY László-TAGÁNYi Károly 1900-1905 VI. 426.; Kos Károly 1980. 447-448.