Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

HUDI József: Kisnemesi társadalom és építészet a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

zépbirtokos, ha állandó lakóhelyéül választotta vidéki birtokát, lényegesen átalakította az eredetileg legtöbbször tiszti lakul szolgáló épületet. A Splény család pl. 1839-ben a Magas-Bakonyban fekvő pénzeskúti kastélyát 10 szobásra bővíttette. A család majd minden tagja külön szobát kapott. A hálók mellett alakították ki a házikápolnát és a szalont. A személyzetet a hosszú folyosó és a konyha választotta el az úri lakosztálytól. A cselédek és a szakács családja az éléskamra melletti egy-egy szobában kapott helyet." A közös (szalon, házikápolna) és egyéni terek (dolgozó-, hálószoba) elhatárolására mindenütt törekedtek: úgy látszik, hogy az esztergán Ányosok, a lókúti Zámoryak, a tótvázsonyi Oroszyak, a szentkirályszabadjai Rososok mind egy általánosan elfogadott normarendszert követtek.

12 A kisnemesi ház alaptípusát - egy szentgáli nemesi kúria formájában - JANKÓ János írta le számunkra. JANKÓ János 1895. június 17-21. között Véghely Dezső veszprémi alispánnal és történésszel a millenniumi kiállítás előkészítésére járta be a megyét. A földrajztudós eredetileg egy német háztípus megjelenítésére egy barnagi házat választott ki, míg a bakonyi magyar háztípust a szentgáli ház képviselte volna. Végül csak az utóbbit állították fel a millenniumi faluban, ami aligha lehetett véletlen.

13 JANKÓ János hivatalos levelezéséből nemcsak az derül ki, hogy ekkorra már a hagyományos szentgáli népviselet eltűnt, hanem az is, hogy a kiválasztott mutatós ház nem egyéb, mint a hagyományos kisnemesi kúria modernizált változata. A ház, mint írja, „oszlopos tornáczzal, kőből, cserépzsindely tetővel, ékített homlokzattal épül. A szobák nagyobb része padozva van és gerendás. Az utczára 2 ablak, az udvarra három nyílik, még pedig egy a tiszta szobából, 1 konyhából és egy a hátsó szobából. A tiszta szobába külön bejárat vezet. A konyhaajtó a pitvarra vezet, a pitvar és konyha megtört közbenső fal által van egymástól elválasztva. A ház előtt kis kert van. A kerítés léczes. A léczmezők között vörösre festett tégla duczok vannak."

14 Az utcára merőleges ház szabadkéményes lehetett, mindkét szobáját a konyhából fűtötték. E célra a híres helyi fazekasok a csúcsíves végződésű, zöld mázas, ún. macskaszemes kemencét építettek a konyha válaszfalaihoz. A szobák közepén fiókos asztal állt, körülötte faragott támlájú keményfa székek helyezkedtek el. Az asztalhoz mindkét szobában sarokpad illeszkedett. A lakószoba szabadon hagyott felében két faagy állt, melyet almárium választott el egymástól. A képekkel díszített ún. tiszta szobában az almárium helyét a tulipántos láda foglalta el, melyet komáromi minták alapján talán a szentkirályszabadjai vagy veszprémi asztalosok készítettek, s tulajdonosuk a veszprémi vásárban jutott hozzá, miután túladott a városba vitt tűzifán. 11. SPLÉNY Béla 1984. 350. 12. Az említett kúriák a 20. századot is megérték: közülük a szentkirályszabadjai Rosos-kúria ma polgármesteri hivatalként, az esztergári Ányos-kúria magánlakásként, a lókúti Zámory-kastély nevelőotthonként funkcionál. 13. JANKÓ János 1989. 10., 128-131. 14. JANKÓ János 1989. 128-129.