Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

SISA Béla: A Balaton-felvidék népi műemlékeinek helyzete

Az első évben, bár elég későn, a MüM is biztosított a gondnokolásra egy viszonylag kis léptékű támogatási keretet, de az idő rövidsége miatt ezt nem lehetett maradéktalanul felhasználni és ez a támogatási rendszer az elgondolt formájában nem is folytatódott. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, bár erkölcsi támogatásáról biztosított, és az épületek felügyeletét vállalta, gyakorlati támogatást -, mely anyagilag is segítené a berendezések esetleges cseréjét, restaurálását és jobbá tételét - nem biztosított. A minisztériumnak ez a hozzáállása volt jellemző az 1974. évi program során is, ahol az épületek menedzselése az OMvH felügyeleti feladata maradt. Rövid adatokkal felsorolnám a teljes értékű támogatott műemléki objektumokat, megjegyezve azt, hogy 1996-ban 217 objektum között került szétosztásra 30 millió forint. Ebből Veszprém megye 19 múzeumi rendeltetésű építményére 2 980 ezer Ft-ot kapott. Az Északi-Bakony közepe táján fekvő Bakonybél, Fő u. 15.sz. alatti portából tájházat alakítottak ki. A fésűs beépítésű utcában egymás mellett álló épületeket barokkos ívelésű boltíves nagykapu köti össze. A nagyobbik ház a 19. század második felében, a kisebbik a 19. század első felében épült. Az épületeket 1895-ben átépítették. Az íves-tornácos nagyház cserépfedésű, a kisház nádfedeles, szabadkéményes. Az udvarban zsúpfedeles pajta helyezkedik el. Az épületekben a bakonybéli paraszti életmód emlékei kerültek kiállításra. A Balaton északi partján fekvő Balatonkenese, Kossuth u. 6. sz. alatti épületből tájház lett. Az 1857-ben épített lakóház fésűs beépítésű utcában szalagtelken helyezkedik el. Alaprajzi elrendezése: szoba-konyha-szoba-kamra-szín-istálló. A szabadkéményes konyhában kemence került bemutatásra, Az első két helyiség előtt íves tornác épült. A kétablakos utcai homlokzat oromfalán az építés évszáma. A házzal szemben lévő udvarrészen nyári konyha található. Az épületben rendezett kiállítás helytörténeti és népi életmóddal kapcsolatos anyagot mutat be. A balatonudvari református temető a katolikus templom mögött helyezkedik el, közel az országút mellett. A temetőt már nem használják, sírjelei, - melyek között az úgynevezett szív alakú sírkövek is találhatók - a 19. század első feléből származnak. A mintegy ötven darab sírjelet magába foglaló temetőrész egységesen védelem alatt áll. Csopakon, a Kisfaludy u. 8. sz. alatti egyemeletes vízimalomból múzeumot alakítottak ki. A Nosztori-patak partjára épített felülcsapós vízimalom korábban is itt álló vízimalmok anyagából épült 1910-ben. A malom a legutóbbi korszerűsítés alkalmával kialakított berendezései üzemképes állapotban várják a látogatókat. A Káli-medencében található Kékkút, Fő u. 55. sz. alatti füstöskonyhas lakóházból régóta készül a tájház. A ház lakórésze és istállója egy fedél alatt helyezkedik el. A 18. század végén kerítetlen szalagtelken épített lakóház alaprajzi elrendezése: kamra-szoba-konyha-istálló. Az első három helyiség előtt pilléres tornác épült, tüzelőberendezése rekonstrukcióként készült el, a konyhában hasábkemence, a szobában zöld színű szemeskályha. Az épület berendezése még hiányzik. A Káli-medence legnagyobb településén, Kővágóőrsön, a Petőfi u. 18. sz. alatti kisnemesi lakóházban tájházat alakítottak ki. A fésűs beépítésű utcában álló,