Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

JUHÁSZ Katalin-G. SZABÓ Zoltán: Forráskutak, mosóházak a történeti Zala megye tapolcai járásában

1. kép. A történeti Zala megye területén található, mosás céljára is használt, forráskutakhoz kapcsolódó építmények fő típusaik szerinti elhelyezkedése különösen azokat, amelyekről eddig még nem történt említés a néprajzi szakirodalomban. Tanulmányunkban először felvázoljuk a vizsgált terület ökológiai viszonyait, amelyek lehetővé tették a forrásokra épült mosók létrehozását, röviden bemutatjuk a forrásokra épült építmények lehetséges típusait funkció, illetve építészeti megoldások szerint, majd néhány példán keresztül részletesebben is ismertetjük a mosók használatát, módozatait. Az ökológiai viszonyok és a forrásokra épült mosók előfordulásának összefüggései Egy település helyét, szerkezetét az éghajlat, a domborzat, a talajminőség, a hidrológiai viszonyok együttesen, egymással összefüggésben határozzák meg, hiszen az élet létének alapja a megfelelő hőmérsékletű és halmazállapotú víz megléte. Az ökológiai összetevők vizsgálatakor a domborzati tényezőkkel öszszefüggésben a hidrológiai viszonyok vizsgálata elsődleges fontosságú, hiszen egy adott település kialakulásakor a letelepedés egyik alapvető feltétele az elérhető távolságban meglévő víz.

7 7. A vízforrások, vízvételi lehetőségek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Balatonfelvidéken, csakúgy, mint az ország bármely más táján igen gyakran az ott található forrásokról, kutakról nevezték el az illető határrészt. Ld. pl. SÜLE Sándor 1979.; 1981.