Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

MÁRKUSNÉ Vörös Hajnalka: Kálváriák a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

KÁLVÁRIÁK A BAKONYBAN ÉS A BALATON-FELVIDÉKEN MÁRKUSNÉ VÖRÖS HAJNALKA (Ajánlás - Munkámban dr. Körmenőy József, Rajczi Pál és őr. Kredics László voltak segítségemre nagy tudásukkal és szakavatott útmutatásaikkal. Fogadják ezért e helyütt is hálás köszönetemet.) A magyarországi kálváriák kutatásával SZILÁGYI István foglalkozott behatóbban, könyve és több jeles tanulmánya látott napvilágot e témában.

1 A hazai kálváriák feltérképezése (a helyi bejárások és levéltári források alapján), s ennek ismeretében komplex elemzése azonban máig várat magára. E tanulmány adalékul szeretne szolgálni a további kutatásokhoz, A kálvária a keresztáldozat színhelye, Jézus a keresztet hordozván „méne az úgynevezett Koponya hegyére, a melyet héberül Golgothának hívnak; A hol megfeszítek őt..." (Jn 19: 17-18) (A kálvária latin képzésű szó.) A kereszthalál értelmét és lényegét maga Jézus fogalmazza meg: „Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért." (Jn 6:51) S arról is szól, „micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért? ... Ha valaki énutánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem." (Mt 16: 24,26) A katolikus tanítás szerint Jézus kínszenvedése és kereszthalála a kálvárián való beteljesedéssel az első miseáldozat, amelyet engesztelő hálával a Fiú mutatott be az Atyának.

2 A kínszenvedésről való ájtatos megemlékezés elsősorban a nagyböjthöz, nagyhéthez, nagypéntekhez kötődik, de alkalomszerűen sorra kerül pénteki napokon, a Szentkereszt és a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepein, továbbá búcsújáró helyeken végzett ájtatosságban, mindennapos magánáhítatban is. Krisztus kínszenvedésének tisztelete a kései középkorban és barokk időkben gazdag változatokat teremtett. Az evangéliumok egyszerű, szűkszavú előadását kevésnek találják. Új élményforrásokat keresve hamarosan az apokrif hagyományokból, ereklyekultuszból és látomásokból merítenek, Kívül kerülnek ezzel a liturgia kötelékén, bár nem szakadnak el tőle. S kikerül a színhely a templomból is, megkeresve az ájtatosságnak megfelelő helyet és formát, amely nem mindig egyezik meg az egyház által kanonizált formákkal. 1. SZILÁGYI István 1973.; SZILÁGYI István 1980.; SZILÁGYI István 1986. 2. BÁLINT Sándor 1989. 222.