Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)
KÖRMENDY József: Római katolikus plébániaépületek a Balaton-felvidéken a canonica visitatiók alapján
31. Zalavár (Szala-Vár) I A plébánialak szilárd anyagból készült. Volt benne 4 szoba, 1 konyha, 1 kamra. Az épület jó állapotú volt, melyet a zalavári uradalom építte' ' tett a hívek kézi és fogatos munkájának hozzájárulásával. A karbantartás már a hívek kötelezettsége volt. 33 32. Várvölgy (Zsid) 1 A kegyúr a Győri Székeskáptalan volt. A gyenge állapotban lévő plébánialak szilárd anyagból készült. Volt benne 2 szoba, 1 kamra és 1 1 konyha. Az épület újjáépítése a helybeli uradalom kötelezettsége volt. Az építkezéshez a hívek kézi és szekeres munkával járultak hozzá, továbbá az épület karbantartásáról is ők gondoskodtak, 34 Az épület (a paplak) Mérete Általában 2-3 szobásak (14 a kétszobás és 9 a háromszobás). A badacsonytördemici viszont mindössze egyszobás; vele szemben ott áll a felsőörsi és a keszthelyi; mindegyik ötszobás. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a felsőörsit Bíró Márton a saját részére építtette, míg a keszthelyit a Festetics család, aki nem engedhette meg magának azt a luxust, hogy papja szorongjon; a paplaknak is megvolt a reprezentatív feladata. Alsópáhokon, Balatoncsicsón, Nagyvázsonyban és Szentbekkallan 4 szobás épületet találunk. (Három a veszprémi püspökség kegyurasága volt.) Káplán, illetve személyzeti szobáról 8 helyen tesz említést a vizitátor. A 3-4 szobából biztosan jutott egy az esetleges káplánnak. A gazdaasszony (a família) nagy valószínűséggel a legtöbb helyen a konyhában kapott helyet. Két kivétellel (Zalaszántó és Nemesvámos) mindenütt szerepel a konyha. Szentbekkallan megjegyzi, hogy a konyhában van kemence, Gyulakeszinél, hogy nincs kemence. Úgy tűnik ebből, hogy a kemence természetes velejárója volt a konyhának. Nem beszél róla, mint ahogyan a tűzhelyet sem említi. Anyaga A legtöbb helyen (19) „e solidis materialibus,, készült a paplak. Csak következtetni lehet, hogy ez tégla, esetleg vályog. Lehet tégla és kő vegyesen. Kőből épült 4, fából 7 és sövényből 1 (Badacsonytördemic). Ahogyan a templomok anyaga átmegy fából a tartósabb anyagra, úgy történik ez a paplakoknál is. A hódolt33. Uo. A8/14. 435. 34. Uo. A8/14. 117.
