Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

KÖRMENDY József: Római katolikus plébániaépületek a Balaton-felvidéken a canonica visitatiók alapján

RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIAÉPÜLETEK A BALATON-FELVIDÉKEN A CANONICA VISITATIÓK ALAPJÁN KORMENDY JÓZSEF A 150 éves török uralom alatt a veszprémi egyházmegye, amely magában foglalta Veszprém, Fejér, Zala és Somogy vármegyéket, a 2881 helységből 734-re olvadt.' Tehát elpusztult 2147 önálló település (falu és város). A katolikus papság kiöregedett és kihalt, mivel utánpótlást nem tudtak biztosítani a püspökök. A káptalani iskolák megszűntek, külföldi egyetemre pedig nagyon kevés növendéket tudtak küldeni. Az üresen maradt plébánialakokat részben a katolikus lelkészek foglalták el, az üresen maradottak pedig elpusztultak. A török kiűzése után a papnevelés ügye is fellendült. Volkra Ottó megyés püspök 1711 -ben a piaristák közreműködésével már papi szemináriumot tudott létesíteni, amely az ő halála után 1722-ben megszűnt ugyan, de Padányi Bíró Márton 1745-ben ismét megnyitotta a papnevelő intézet kapuit.

2 Előadásom anyagát a veszprémi Érseki Levéltárban található egyházlátogatási jegyzőkönyvekből (Visitationes Canonicae) merítettem, amelyeknek jelzete: A8/2., A8/6., A8/12., A8/14., A8/21. A vizsgált terület a Balaton északi partvidéke Vörösberénytől Zalavárig összesen 32. f. sz. alatt található. A plébániák nevét a jelenlegi írásmód szerint jelzem, a régi nevet pedig ( )között közvetítem. A plébániaépületek építőanyagának bemutatásánál a következő jeleket használjuk: szilárd anyagból készült plébánialak sövényből készült plébánialak fából készült plébánialak fából és sövényből készült plébánialak kőből készült plébánialak 1. A Veszprémi Egyházmegye papságának névtára 1975. 15. 2. Uo. 1975. 43.