Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)
LUKÁCS László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében
leégett, első felét 1955-ben teljesen átépítették, a tornácból csak hátul maradt meg három ívköz. 113 Balatonudvariból egy törpeoszlopos, háromíves tornácú házat ismerünk. 114 Arácson a 19. század közepén épült Lóczy Lajos u. 62. sz. ház tornáca törpeoszlopos, hatkosáríves. 115 Csopakon a Balatonfüredi u. 29. sz. ház törpeoszlopos tornácát háromkosáríves árkádsor alkotta. 116 Alsóörsön és Felsőörsön is több törpeoszlopos, kosáríves tornácú gádor épült. 117 Balatonkenesén, a volt Ságvári u. 25. sz. ház tornáca oszlopos, háromkosáríves, alacsony mellvedes. 118 Szentantalfáról az egyik toszkán fejezetű törpeoszlopos, három szegmensíves, falmélyedéssel összefoglalt tornácot DERCSÉNYI Dezső a klasszicizmus népi megfogalmazásának példájaként mutatta be. 119 Veszprémben a Bakonyi Ház törpeoszlopos gádorú, öt kosáríwel. 120 A mintájául szolgáló öcsi ház tornáca hétkosáríves volt, sőt fényképén még egy nyolcadik, befalazott ív is látszik. Az ívek magassága így nagyobb, az ívköz kisebb volt. Tótvázsonyban a 91. sz. ház tornáca a Szentantalfáról említett tornáccal azonos szerkezetű, talán mesterük is közös lehetett. 121 Szentgálon az 1739-ből említetten kívül több törpeoszlopos, kosáríves tornácú házat ismerünk (Kertalja 581., Telek 614. sz.). 122 Budapesten 1896-ban az ezredéves kiállítás néprajzi falujában bemutatott szentgáli ház is hatkosáríves, törpeoszlopos, mellvedes gádorral épült. 123 Törpeoszlopos, hétkosáríves tornáccal épült Bakonybélben a múzeumnak berendezett Fő u. 17. sz. ház. Eredetileg födémé is téglaboltozat volt, de azt századunk elején elbontották, ma deszkafödémes. 124 A bakonyi német községek (Veszprémfajsz, Vöröstó, Pula, Márkó, Nagyvázsony, Hidegkút, Városlőd, Ajkarendek, Magyarpolány) 19. század utolsó negyedében épült házai szinte egyöntetűen törpeoszlopos, íves tornácúak. 125 Kiugró tornácot Pécselyről és Szentgálról ismerünk, mindkettő kétoszlopos, timpanonos. 126 Veszprém megyéből az árkádsoros tornácok elterjedésével kapcsolatban BALOGH Jolán még a következő községeket sorolta fel: Gyulafirátót, Városlőd, Ugod, Nagygyimót, Béb. 127 DÁM László a Pápa környéki települések (Ganna, Takácsi, Nemesszalók, Adásztevel, Vinár, Kup, Nemesgörzsöny) tornácait 113. VARGHA László 1960. 126. 114. VISKI Károly 1926. 37. kép.; TÓTH Kálmán-NÁSZAY Miklós-PADÁNYI Gulyás Jenő 1936. 67. 115. ENTZ Géza-GERŐ László 1958. 53. 116. ENTZ Géza-GERŐ László 1958. 86. 117. VAJKAI Aurél 1959b. 220. 118. ENTZ Géza-GERŐ László 1958. 86. 119. DERCSÉNYI Dezső 1940-41. 176. 120. VAJKAI Aurél 1970a. 26. 121. TÓTH Kálmán-NÁSZAY Miklós-PADÁNYI Gulyás Jenő 1936. 47.; VAJKAI Aurél 1973. 90-91. 122. VISKI Károly 1926. 43. kép.; VAJKAI Aurél 1959b. 194., 199. 123. JANKÓ János 1989. 130.; CSERI Mikiós-FÜZES Endre (szerk.) 1997. 4. 124. VAJKAI Aurél 1970b. 51-55.; ERDÉLYI Zoltánné-SISA Béla 1972. 409-411. 125. VISKI Károly 1926. 47. kép.; VAJKAI Aurél 1940. 20.; 1959a. 89.; 1959b. 220-221.; H. CSUKÁS Györgyi 1987. 650., 652-653.; 1990. 161-188. 126. TÓTH Kálmán-NÁSZAY Miklós-PADÁNYI Gulyás Jenő 1936. 77-78. 127. BALOGH Jolán 1967. 95., 103.
