Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

SABJÁN Tibor: Történeti és régészeti adatok a Balaton-felvidéki tüzelőberendezések kialakulásához

egyik lakóháza: ,/A ház ... egy szobából, konyhából, kamrából s istállóból. Ezen épület falai az utca felől vagyis az istálló falai fonyottak sövényből, a konyha, szoba és a kamra falai pedig kőből építve állanak rossz karban - a teteje ezen épületnek rázott szalmával s zsúppal vegyest földve ál rozzant állapotban". „Része: a.) az Fő utza felöl az istálló... b. ) konyha kémény nélkül, mellyen egy rozzant ajtó fa rekesztékkel lelhető c. ) a szoba... benne egy vörös kupás kályha középszerű"

68 Érdemes egy rövid pillantást vetnünk az ebből a korból származó Somogy megyei adatokra is. A KNÉZY Judit által közreadott leltárakban hasonló fölszereltségül és funkciójú épületek leírásai szerepelnek.

69 A tüzelőberendezésekre vonatkozó történeti adatok és megnevezések is rokonságot mutatnak az általunk vizsgáltakkal. Tanulmányunk képanyagát a Festetics-tervtár épületterveivel illusztráljuk.

70 A 18. és a 19. századból nagy számban ránk maradt uradalmi épületek tervei (malmok, fogadók, présházak, gazdaházak, kocsmák, lakóházak stb.) a leírásoknál jobb állapotokat mutatnak. A tervezők a kor városi normáinak megfelelő épületeket és tüzelőberendezéseket terveznek, ezek között már kémény nélküli konyha, vagy szemes kályha nem fordul elő, de felfedezhetők olyan megoldások (például kemence előtti beálló gödör), melyek a népi építészetből ismerősek számunkra.

71 68. OL. P 275. 107. cs. 4. 473. 69. KNÉZY Judit 1972. 70. OL. T 3. jelzetű anyag. 71. VAJKAI Aurél 1940. 314.