Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)

BALASSA M. Iván: Sarvaly - a népi építészeti értelmezés és újraértelmezés lehetőségei

9. kép. Mstënice (Csehország), a 11/64. és a 111/71. sz. házak alaprajza és rekonstrukciója, a kamrák bekeretezve pofafal között jelentős méretbeli eltérést tapasztalhatunk, ilyen a 2. és a 4. pince, ott a hosszabb fal az emelkedő felé van. A „pincés" házaknál maradva, ezek valóban legalább egy helyiségükben, a megerősített alappal ellátott „pincé"-nél többszintesek voltak. Itt azonban megint zavaróan hat, ha az épület kétszintes részénél az alsót bortároló pincekének tekintjük. Egyrészt, Sarvalyon lényegében egyetlen szőlőművelésre utaló lelet került elő, egy metszőkés a 17. sz. ház második helyiségében,

25 ez a többi vaslelethez képest feltűnően kevés. Másrészt, a „pincékben" nincs nyoma a bortárolásnak, nincs a hordókat tartó ászokoknak nyoma, tehát, ha a részben földbe mélyedő helyiség hűsét kihasználva volt is bennük bor, az nem „termelési" mennyiség lehetett, hanem csak „fogyasztási", esetleg bőrtömlőkben. Még egy valami hiányzik, a növényi magvak elemzésénél nem történik említés a szőlőmagról. Nem tudom, hogy a vizsgálat erre kiterjedt-e, az, hogy a berkenyét is kimutatták arra utal, hogy a szőlő azért nem említődik, mert nem volt.

26 Tehát, ha a sarvalyiak egyáltalán foglalkoztak bortermeléssel, azt nem a falu közvetlen közelében tették és „extraneus szőleik" termését a termelés helyén dolgozták fel, és esetleg ott is tárolták. 25. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 30., Abb. 110. 3. 26. HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 133; a magvakat Skoflek István, a gyümölcsöket P HÁRTYÁN I Borbála azonosította.