Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

VÁNDOR László: Zala megye középkori falusi építészetéről

írnak Szabarban 1389-ben.

9 1407-ben Bedefalván a Pethők Bedefalvi István pap részén az összes épületet lebontatták és elvitették.

10 1440-1444 táján, a belháborúk idején Kerecsényi Tamás fia, László alsólendvai várnagy elfoglalta Kányaföldén Dobri Gergely fiainak birtokát és az épületeket elvitette innen.

11 A Zala megyei bándebrétei nemesi kúriát 1520-ban hatalmaskodók támadták meg, annak fáját és más épületeit elvitték.

12 A faluszerkezetre utaló adataink között gyakoriak az egy-két telket magába foglaló kisnemesi falvakra vonatkozó források,

13 de hasonló típusú település a jobbágyfalvak között is akad jócskán.

14 Az utcás jobbágyfalvak jellemzik 1389-ben a Bánfiak lendvai, lenti, szabari uradalmait. Ezek aránya a Murától a Zala folyóig terjedő hatalmas uradalomban, melyben az összeírás 111 falura terjed ki, 70%-os. Tekintettel a faluszámra és a birtokok elhelyezkedésére, egyértelműen leszögezhetjük, hogy Dél-Zalában az utcás falu volt az általános.

15 Az Árpád-kori falusi építészetre vonatkozó régészeti adataink mind a mai napig igen kisszámúak, illetve az ismertek jórésze sem publikált. MÜLLER Róbert 1972-ben még csak a Somogy megyei Balatonszentgyörgyről ismert egy 3x3,5 m fölbe mélyített lakóobjektumot (putrilakást),

16 de ma már Zala megye területéről is vannak hasonlók. A Balatonmagyaród-Kiskányavári dűlőből a 10. századból, a Kányavári szigetről, Újudvar-Töröktemetési dűlőből, valamint Páka-Várszigetről ismerünk a 12-13. századból földbe mélyített objetumokat. Ezek közül a Balatonmagyaród-Kiskányaváriak talán még a 9. századi lakosság továbbélésének dokumentumai, nem bizonyosan tartoznak tárgykörünkhöz. A BalatonmagyaródKányaváron MARX Mária által feltárt házszerű 4,7x5 és 3,8x3,4 m-es objektumok tüzelőberendezés hiányában nem tekinthetők lakóháznak, pontos funkciójuk kérdéses

17 (1. kép). Bizonyosan putrilakások voltak a pákaiak, délre nyíló bejárattal, északkeleti sarok tájékán a gödör oldalába bevájt kemencével épültek

18 (2. kép). Az Újudvar-Töröktemetési dűlőben feltárásra került kissé szabálytalan négyzet alakú háznak szintén az északkeleti sarkában volt a tűzhely, ez azonban csak részben ugrott ki a gödör síkjából, maga a ház 3,7x3,5 méter nagyságú volt

19 (3. kép). Már MÜLLER Róber felvetette, hogy a „Nyugat-Dunántúlon a magyar középkor legkorábbi szakaszától számolnunk kell a föld felszínére épített faházakkal"

20 9.Zs. O. I. 138. (1121) lO.Holub III. 77. (Hg. Festetics es. It. Zalád. 64.) 11.

OL. DI. 16 004. 12. H. O. II. 418. 13. Pl. az 1513-as adóösszeírás OL. DI. 32 206. 14.1389. Szijártóháza, Gáborjánháza, Merculfiapálháza, Bödeháza puszták Zs. O. I. 100. (940); 1465. Aty vagy Nagyandrásháza (Z. O. II. 567., Z. O. II. 583). 15. Zs. O. I. 94-117., 138-140. (940., 944, 1121.); SZABÓ István 1969.137-138. 16. MÜLLER Róbert 11972. 197-198. 17. MARX Mária ásatási jelentései a Göcseji Múzeum Adattárában 1982-83. (982-83., 1022-83.) Ezúton szeretném megköszönni az adatok átengedését. 18. MOLNÁR László-Vándor László 1983. 111. és 3-4. rajz. 19. A szerző 1975. évi ásatásának dokumentációja a Göcseji Múzeum Adattárában. 20. MÜLLER Róbert 1972.