Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

példányban már az engedély kérése alkalmával fel kell terjeszteni s a telekkönyvi számra az alapítólevélben hivatkozni. Kőkereszt vagy szobor fenntartására 300 P tő­két kell biztosítani. Fakereszt felállítása nem engedélyeztetik. " 24 - Ez igazolja azt a feltevésünket is, hogy a szabadtéri szakrális emlékek állapotának változásaira erősebben hathatott maga a katolikus egyház, semmint erre gondolhatnánk. Lám, az 1927-es szombathelyi egyházmegyés zsinat megtiltja a fakeresztek állítását. A 18. század közepén is van - a fenti állításunkat igazoló - konkrét nyomunk. Dozmaton a vizitator javasolja, hogy a kocsmánál álló Szent Péter-szobrot minél előbb telepítsék át más helyre, mert addigi helyén - ahol a vizitator látta - méltat­lanságok történnek vele. A falubeli fiatalok körülötte táncolnak, a legeltetni járó leánykák meg egyenesen a szoborhoz kötik ki a teheneket, borjakat. 25 Az 1949 utáni négy évtized kereszt- és szent szobor „eltüntetéséről", az ilyen útmenti szakrális emlékek szembetűnő helyről kevésbé feltűnő helyre való telepítéséről nem szólunk. A kámi Nepomuki-szobor példáját mégis századunkból idézzük, hisz rendre találhattak nyomós okot az eredeti helyről való elvitelre. A szobrot 1936-ban a Vasi Szemlében maga a tulajdonos, BEZERÉDJ István mutat­ta be. „A szobor fenntartásáról - írta - mindig a Bajáky-család utódai gondoskod­tak, s éppen ez a gond indított engem arra, hogy a nyílt utcaterületen állott s az arramenők rongálásainak erősen kitett szobrot a múlt évben áthelyeztettem saját területemre, kertemnek arra a helyére, ahol a patak kertembe befolyik. Az áthelye­zés alkalmával Mayer Sándor szombathelyi szobrászművész a szobrot nagyon sikeresen restaurálta; az most is a patak mellett áll, miként a Nepomuki Szent Jánosról szóló hagyomány megkívánja." 26 Két Nepomuki-szoborral a művészi kivitel két végletére mutathatunk rá: a rusz­tikus, naiv megmunkálásra és a bonyolult szerkesztésű, a „magas kultúra" esz­tétikai normáit követőre, A karakói Nepomuki Szent János szobor a Marcal partján, a híd fejénél áll. A primitív megmunkálású szobrot árnyas liget övezte, amikor fény­képeztük: bensőségessé vált a Nepomukival való találkozás. Homolka János 1884-ben tett alapítványt a „parasztos" Nepomuki-szobor fenntartására (16. kép), A vasi Nepomuki Szent János-szobrok másik végletének, a mesterien kifaragott jákfai (egykori Rábakövesd!) szobrot tekinthetjük, Nemcsak a szobor és talpazata tanúskodik a faragó magasfokú mesterségbeli tudásáról, hanem a kőlámpások és a míves kőkerítés is, Nyilván gazdag megrendelő állíttatta. A kerítés, a mellvéd belsején, a szobor mögött a felújításra emlékeztet: „RRP18621", A szobor fenn­tartására 1872-ben tett alapítványt Végh Johanna (17. kép), 24. A Szombathelyi Egyházmegye zsinati törvénykönyve 1927.172. 25. „Sed in area popinia est Statua Lapidea Sancti Petri, circa quam hucusque(?) luvenes Choreas duc­ere, et Ancillla vacas, et vitulos ligore dum mulgerent, Solebant; quae proinde occasio districtim reprahensa prohibetur, imo demandatur, ut dicta Statua per Proprietarium ad Locum decentem transferatur." Batthyány-vizitáció 1. kötet 606-607. /Szombathelyi Püspöki Levéltár/ 26. BEZERÉDJ István 1936. 4. - A szobrot Bajáky Antal insurgens hadnagy állíttatta 1745-ben. Ezt egy évvel korábban kelt végrendeletében -halála esetén - szülei feladatául hagyta meg, mert fogadal­ma volt, ahogy a végrendeletében fogalmazott: „mint hogy Kámban fogattam egy Szt. János Nepomucenus Státuáját". (BEZERÉDJ István 1936. 2. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom