Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

M. KOZÁR Mária: A Vas megyei szlovén ház a századfordulón

JANKÓ János a Néprajzi falu 24 (12 magyar és 12 nemzetiségi) lakóházával és egyéb épületeivel azokat a hajlékokat szerette volna bemutatni, amelyekben „szülőföldünk népei az első évezred végén s a második küszöbén éltek és laktak".

8 A Néprajzi falu megtervezésénél abból indult ki, hogy „az ország etnikai, nemzetiségi és geográfiai viszonyait kell a legfontosabb szempontnak tartani az építkezés sajátosságainak kialakulásánál, a különböző épülettípusok felkutatásánál és összegyűjtésénél." Már 1893 decemberében kijelölte a fontosnak tartott építkezési típusok területét. A kiválasztott megyékben a népességi adatokra támaszkodott. Egyegy megyét csak egyetlen építkezési stílus bemutatására javasolhatott, mert az előzetes tárgyalásokon a kiállítási bizottság felkérésére a megyék csak egy-egy ház felépítésére tettek ígéretet.

9 Kovács Gyula közgazdásszal, a Kereskedelmi Múzeum aligazgatójával és Vas vármegye képviseletében Léderer János királyi mérnökkel 1894. szeptember 17. és 20. között járta be JANKÓ János Vas vármegye szentgotthárdi és muraszombati járásának 32 települését (1. kép). Ezek a települések a mai Murántúl két földrajzi tájegységén - Goricko és Ravensko - találhatók, nem érintik viszont a harmadikat Dólinskót. Maga JANKÓ János is tudatában volt annak, hogy - az idő rövidsége miatt - nem törekedhetett teljességre: a kutatásból egész vidékek s a helyi típusok egész sokasága kimaradt... az általam megállapított típusoknak egyéb igényük nem lehet, mint hogy csakis a bejárt útvonalra és falvak építkezésére nézve jellemzők."

10 A háromtagú bizottság által a millenniumi faluban bemutatásra javasolt perestói (Pertoca) ház nem egy létező, egy konkrét ház, hanem egy ún. „típusház" volt. JANKÓ János úgy gondolta, hogy az eredeti „jelleget és modort" - a fejlődés miatt - már egyetlen házon sem lehet megtalálni. Ezért egyenként vizsgálta, írta és rajzolta le a népi építészeti elemeket: „így kellett kihüvelyeznünk minden háznál az alaprajzot, az utcai és udvari homlokzatot, az ajtók, ablakok, kemencék formáit, a tető és kémény alakját, a telekberendezést, a melléképületeket, a kerítést, a kaput stb."

11 A már publikált rajzokon kívül még kettőt találtunk a Vas Megyei Levéltárban. Ezeken a „ház alaprajza, a szoba és a konyha, valamint a tüzelőberendezések keresztmetszeti rajza" látható, mégpedig méretekkel ellátva. A rajzok a „Vasmegyei magyar királyi államépítészeti hivatalban" készültek, 1895 januárjában (2-5. kép). Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredményeit bemutató kötetben azt olvashatjuk, hogy Vas vármegye a perestói házat és tartozékait boronafalakból, sártapasztással és zsúpfedéssel „Kerékjártó József budapesti kőmívesmesterrel" építette 2500 forint költségen.

12 A most megtalált dokumentumok szerint ez az adat 8. JANKÓ János 1989. 13. 9. JANKÓ János 1989. 9-10. 10. JANKÓ János 1898b. 823. 11. JANKÓ János 1898b 823 12. JANKÓ János 1897. 90.