Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

A fakereszttől a kápolnáig A kutatók gyakorta magyarázzák úgy a kereszt-, szobor- és kápolnaállítást, hogy ahol ma szobor (kőkép) vagy kápolna található, ott egykor, ezt megelőzően fakereszt állt. Valóban állhatott, mert a fakereszt állaga az évek múlásával óhatatlanul romlik, s a kereszt egy idő után tönkremegy. Hogy mi lesz a helyén? Egy-egy példát mondanék három lehetséges változatra. Bármily furcsa, a legújabb példánk jelzi azt a lehetőséget, hogy ismét fakeresztet állítanak a régi helyére. Csákányban 1889. júliusában egy „iszonyú szélvész" kitörte a faiskola előtti fakeresztet, s ennek helyén pár hónap múlva, 1889. októberében egy új fakeresztet szenteltek fel - amint erről a Rábavidék című lap rövid híre tudósította az olvasókat.'

7 A másik megoldás az lehetett, hogy kápolnát emeltek a kereszt fölé, mint ahogy azt egy 1753-ban, a kőművessel kötött büki kontraktus jelzi.'

8 Harmadik változatként csak utalok a kőszegi Kálvária fejlődéstörténetére: itt 1686-ban fakeresztet állítottak a jezsuiták, 1715-ben épült a Donát-kápolna, majd 1726-ban a tönkrement fakereszt helyére kőkeresztet állítottak, s 1729-ben kezdték 17. Rábavidék 1889. 7. évf. nov. 3. 44. sz. 3. p.: „A f. évi július hó 14-én Csákány s vidékén dühöngött iszonyú szélvész által a csákányi falu elején lévő faiskola előtt kitört keresztfa helyett, az ájtatos hivek által letett alapítványból újonnan felállított csinos keresztfát (...) - nagy számú buzgó hivők jelenlétében - ünnepélyesen szentelte fel Tulok József helybeli plébános. Szentelés közben a helyi dalárda igen szép összhangzatban énekelte az 'Oh szent kereszt áldott fája' czimű alkalmi éneket; végével pedig a felszentelő plébános Ur igazán szívreható - a szemekből könnyeket csaló magasztos szónoklatot tartott a kereszten függő Istenemberről." 18. Bük nem tartozik a Szombathelyi Egyházmegyéhez, s nem volt része a történeti Vas megyének sem, mivel ma - immár sok évtizede - vasi település, ezért bátorkodom e kis kitérőre. FELSŐ BÜKI NAGY Lajos és a büki plébános, BÜKI Sándor PRENDL Ignác kőművessel kötött szerződése 1753. március 13-án kelt. „... Hetedszer: Öreg Crucifixus betéteiére szükséges kápolnácskát, az alá egy kis Cryptát ezen Helységbéli itt meghalandó Plebanusoknak betemetésére a' lerajzolt forma szerént rakni köteles negyven öt foréntért, tíz köböl gabonáért." [A Felsőbüki Nagy-család Levéltára, 2. doboz. Kegyurasági iratok, Soproni Levéltár] - Csepreg mezővárosról FARKAS Sándor így összegezte 1887-ben a helyi szobrokat, kereszteket: „Vallásos szobraink között figyelemre méltó régiség csak kettő van, t. i. a Bold. Szűznek egy 3 öl magas kőszobra a Sz. Miklós-templom parkjában, továbbá nep. sz. János kőszobra (természetes nagyságban), a Sz. Miklós templomában (a szenteltvíztartó mellett), mindkettő a Nádasdyak czímerével. Van ezeken kivül még egy (sz. Háromság-szobor) Medgyesen (a major előtt), rajta e felirattal: 'Joseph. Strauss 1773.' továbbá egy (Sz. János szobra) a Sz. Király felől vezető országút mellett (a város végén). Nemkülönben létezik két hason czélu alapítvány is, t. i. Czuman Jánosnénak alapítványa egy felállítandó sz. Háromság szoborra (tőkéje 367 frt 59 kr); továbbá Nemes Károly füszerkereskedőnek 1887 szept. 12-én tett) 50 frtnyi alapítványa, egy még ezután felállítandó lourdesi szobornak föntartására. Kőkereszt a plébánia területén 7 áll, u. m. 1. A Sz. Miklós temploma előtt. Tőkéje: 129 frt. 28 kr. 2. A Sz. Katalin temploma előtt. Tők.: 52 frt. 56 kr. 3. A sz. Kútnál. Tők.: 78 frt. 4. A Benehegyen. Tők.: 67 frt. 49 kr. 5. Asz. királyi major kereszt. Tők.: 107 frt. 14 kr. 6. Afelső-hangai felső kereszt. Tők.: 43frt. 92 kr. 7. Ugyan a felső Hangán az alsó kereszt. Tők.: 35 frt. Kálváriánk 14 állomásával (statio) a város nyugoti oldalán a Boldogasszonyhoz vezető lejtősen emelkedő ut hosszában terül el s végződik a Boldogasszony kápolnája előtti kies domborulaton. Alapíttatott 1867-ben, miként ezt a jelzett kápolna előtt levő hatalmas hármas kőkeresztre vésett eme szavak mutatják: ' Tőkéje 542 frt 58 kr." (FARKAS Sándor Budapest 1887. 403-404.)