Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján
tetést jelent. A cseréppel fedett házak száma a két tűz között megduplázódik. 1826ban még csak 6 épületről tudjuk biztosan, hogy a tűzi veszedelemnek ellenálló tedele van. Azonban ez a 11 épület még mindig alig több, mint egytizede a városrészen álló házaknak. A cserép kismértékű, de gyors terjedése minden bizonnyal az előző tűzeset során szerzett tapasztalatból származott. 1826 és 1834 között tehát az alábbiaknak van téglából épített, s egyúttal cseréppel is fedett lakóházuk: Krauthófer Mihály asztalosnak (50. sz.), Horváth Mihály földművesnek (51. sz.), Hutter János tímárnak (66. sz.), Tunkovics György fazekasnak (67. sz.), Ns. Fitos József szabónak (77. sz.), Ns. Által István szabónak (91. sz.), Vaidacker Ferenc lakatosnak (93. sz.), Leithner András építésznek (98. sz.), Sákovits Ferenc gombkötőnek (109. sz.), Ritoper Mihály csizmadiának (110. sz.) és Katafai Mihály földművesnek (112. sz.). 1834-ben megközelítően hasonló nagyságrendű a kár, hiszen 8 fonásból készült ház ég el teljesen, de mégis érzékelhető a változás. A már egyszer leégett városrész épületeinek pusztulási fokát tanulmányozva láthatjuk, hogy ekkor inkább a gazdasági épületek pusztultak. Egy ház 3/4 részt, négy ház 2/3 részt és ugyanúgy, mint évekkel korábban, kilenc ház felerészben elpusztul, de az egyharmadrészt elégettek (8) és az egynegyed részt elégettek (16) nem lakóházai, hanem csak gazdasági épületei szenvedik a kárt, ugyanakkor 9 cseréptetős hajlék állja a tüzet. A fonásból épült házaknak csupán a fele marad meg, a többi elpusztul. Megsemmisül Orbán János 3. class, magyar varga (87. sz. háza, aminek értéke 1475 forint; Küszögi Pál 3. classis német varga Malom utca 96. szám alatti háza, melynek értéke 1571 forint. Róla tudjuk, hogy számára a ház elvesztése rettenetes anyagi terhet jelentett. Hiába él együtt felnőtt, szintén vargamesterséget tanult fiával, a folytonos eladósodástól nem tud menekülni, mint ahogyan azt KÓTA Péter dolgozatában olvashatjuk. 77 Viener Ferenc kereskedőnek tartozik állandóan oly mértékben, hogy a 93 forintos adósságot nem tudja már miből fedezni, mert mint olvassuk „a tűz által tönkretévén, első szobája Kaudersnél le van foglalva". A házra tett zálog 1840-ig kísérhető, amikor is a jegyzőkönyvben azt írják, „hogy ha Kauders követelése lelassul, akkor HÁTULSÓ SZOBÁJÁT is átengedi" 46 forintos tartozása fejében. Folytatva a sort, Küszögin kívül Gaszler Mihály horvát varga Híd utca 117. számú háza is leégett, mindene benneégett, így kára is nagyobb, 2000 forint. Gábler János kelmefestő 121. sz. háza 1510 forintra becsültetett, Horváth Lajos borbély épülete is porrá égett a Posta út felőli oldalon, a 123. szám alatt. A Templom utca sarkán Riedl Pál mezei gazda épületére is e sors várt, de Mitli József ács 133. sz. háza, valamint Littich János mészáros fonásból készült hajléka is elenyészett. A valóságos kár a becslés pontossága miatt összehasonlításra is alkalmas. A tűz pusztítása 73 házat érint, de csak 64-et sújt valamilyen módon, a kilenc cseréptetős épületen kívül a tűz terjedésének meggátlásával még további 30 épület megmenekül. A 22 súlyosabban megsérült ház lesújtó képet mutathatott. Nem véletlen, hogy Szombathely püspöke a tűz után közvetlenül gyorssegélyt küld. Mint 77. KÓTA Péter 1995.
