Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
MAYER Vera: A ház- és udvarformák változása Dél-Burgenlandban a 20.században
gyakoriak az 5-8 ablakkal rendelkező széles utcai homlokzatok. A kapu itt rendszerint középen helyezkedik el. Többnyire két lakást tartalmaz az épületegyüttes (egyik a háztulajdonosé, a másik a különváló öregeké), s két szoba néz az utcára. Az épület egy részében gyakran a mellékfoglalkozáshoz szükséges helyiségeket rendezték be: Németciklényben (Eisenzicken) az 5. szám alatti háznál a kapubejárattól balra eső szobában asztalosműhelyt rendeztek be, Alsólövőn (Unterschützen) az 55. szám alatt az utcai traktus bal oldali részében szatócsboltot helyeztek el. Az 1911-ben épült, négy oldalon beépített udvaron álló rudafalvi (Rudersdorf) fogadónak tekintélyes hosszúságú utcai homlokzata van, gazdag historizáló díszítéssel. Egyidejűleg nagy parasztudvarok is létesültek itt széles, historizáló utcai homlokzattal. Ezek az épületek egy Bécsben működő építőmester tevékenységére vezethetők vissza, aki a stukkódíszekhez szükséges formákat hozta. Más helységekben is akadnak ereszoldalas utcai homlokzatok a historizmus, majd századunkban a szecesszió díszítő motívumaival, melyek városi hatásra utalnak. A széles utcai homlokzat kialakítására való törekvés Burgenlandban a háború utáni időkben is folytatódott. A Felsőlövő (Oberschützen) 126. számú, négy oldalról beépített udvaron álló épületegyüttes még 1930-ban is oromzatos volt a lakórész felett. Az 50-es években történt tűzvészt követően elbontották a régi oromzatot a szalmatetővel együtt, s egységes cseréptető került a helyére. A Felsőlövő 121. számú ház átépítése viszont több fázisban zajlott le. A két háború közti időszakban a kapubejáró bal oldalán egy szoba és egy oldalszoba, jobb oldalán pedig egy később hozzáépült, külön tető alatt elhelyezkedő kamra volt. 2b 1953-ban a kamra helyett egy szobát és egy kisszobát alakítottak ki, s az egész utcai szárnyat végigfutó, egységes tető alá vonták. Egy későbbi átépítés alkalmával a lakóhelyiségeket összevonták, s az eredetileg középen elhelyezkedő kaput bal oldalra helyezték át - ez széltében elterjedt megoldás. Amíg az említett két példa tulajdonképpen tradicionális parasztházak átépítéséről vall, kialakult a széles utcai homlokzatos házaknak egy modern típusa is. Az oromzatos lakóház átalakulása sorházzá az utóbbi 50 évben jelentősen megváltoztatta a települések hagyományos képét Burgenland északi és középső részén, valamint Dél-Burgenland nagyobb helységeiben. 3. A ház függőleges irányú bővülése A burgenlandi falusi és mezővárosi udvarok és házak tipologizálásánál eddig a horizontális tagolódás, az alaprajz volt a legfontosabb kritérium. Ebből adódnak a már tárgyalt udvarformák - soros udvar, csíkudvar (Anbauhof), négyzetes udvar, három és négy oldalról beépített, ill. kerített udvar. A vidéki ház a burgenlandi térségben hosszú időn át elsősorban horizontálisan bővült. A földszintesség szinte meghatározó jegye volt a pannon háznak. Ez 25.HABERLANDT, Arthur 1935. Abb. 150.
