Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

MAYER Vera: A ház- és udvarformák változása Dél-Burgenlandban a 20.században

A HÁZ- ÉS UDVARFORMÁK VÁLTOZÁSA DÉL-BURGENLANDBAN A 20. SZÁZADBAN VERA MAYER 1. Történeti házformák Burgenlandban a ház- és udvarformák fejlődése paraszt- és zsellérházaknál a 18. század közepéig, mezővárosi parasztpolgárok és szőlőkapások házai esetében a 16. századig követhető nyomon a megmaradt épületállomány alapján, A középkori és újkori hajlékok régészetileg még nem kielégítően kutatottak, így az a kérdés, hogy az egyhelyiséges, többfunkciós házat (veremház vagy felmenő falú ház) mikor váltotta fel a fejlettebb két- vagy háromosztatú házforma, nyitva marad. Ezért csupán azt a feltételezést engedhetjük meg, hogy a fejlődés hasonlóképpen zajlott le, mint a szomszédos építészeti zónákban a mai Magyarország, Csehország és Szlovákia területén, ahol ez a változás a 13-15. század folyamán következett be.

1 Ismert, hogy ez a fejlődés a különböző társadalmi rétegeknél és területenként is különbözőképpen zajlott le, s hogy egyidejűleg különböző formák léteztek. Az egy-, két- vagy háromosztatú ház szerinti osztályozást a burgenlandi térségben az is nehezíti, hogy ezek a házformák alig fordulnak el későbbi hozzáépítések nélkül. Az írásos források értékelésénél is problematikus a házak ilyen szempontú helyes besorolása. A háromosztatú ház Falusi viszonylatban a háromosztatú, szobából, füstöskonyhából és gazdasági helyiségből álló ház már a 18. század 2. felében széltében elterjedt volt. A közép-európai szakirodalom Bruno SCHIER munkáinak hatására megkülönbözteti a háromhelyiséges lakókamrás házat (szoba-középső helyiség-kamra) és a lakoistallos házat (szoba-középső helyiség-istálló).

2 A középső helyiség funkciója (pitvar, pitvarból alakult füstöskonyha vagy pitvar leválasztott konyhával) a tipologizálás szempontjából itt nem lényeges. Meghatározó a 3. helyiség funkciója (kamra vagy istálló). így ezt a két típust „a lakórészhez csatlakozó gazdasági 1. Vö. FROLEC, Václav 1989. 15. 2. SCHIER, Bruno 1966. 135-151.; FROLEC, Václav 1973-1974. 20.; FROLEC. Václav-VAREKA, Josef 1983. 72.; BEDAL, Konrád 1978. 89. Tafel 21-22.