Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
GRÁFIK Imre: Adatok a füstösház, illetve a füstöskonyhás ház nyugat-magyarországi elterjedéséhez
Sajnálatos, hogy e különböző korszakokból származó források; a korábbi térképek és a későbbi szöveges jegyzékek adatai nem egyeztethetők, ill. nem feleltethetők meg minden kétséget kizáróan egymásnak, s e téren további kutatásokra van szükség. (Itt köszönöm meg a Vas Megyei Levéltár munkatársainak: Benczik Gyula és Mayer László levéltárosoknak, hogy az adatok felkutatásában segítségemre voltak.) Falubeli informátorok szerint a Klucsarits család házának egykori neve Markof/v/ volt, s nem tudjuk pontosan ki építette az épületet. Kiindulási pontunk az épület szobai mestergerendáján található évszám: 1794, mely felfogható az építési időpont megjelölésének, mégpedig föltehetően/bizonyíthatóan a változtatások előtti, eredeti házépítési időnek. A jelenlegi adatok alapján azonban talán az sem zárható ki teljesen, hogy a datált mestergerendát esetleg később építették be a bontáskori állapotban feltárt házba. Itt jegyezzük meg, hogy e mestergerendán egyszerű, de mívesen formált forgórózsa motívum is található. Adatközlőink visszaemlékezése szerint H orvátcsen csen a második világháborúig szinte kizárólag fából épült boronaházak voltak, néhány földfalú ház kivételével. Lakóházunk első adatközlői emlékezettel elérhető átépítésének időszaka 1946-1950 közöttre tehető, s az 1960-as évek elején volt újabb átalakítás. A villanyt 1951-ben vezették be. Az alap tehát egy, a 18. század végén épült, boronafalazatú, s föltehetően bizonyíthatóan eredetileg is háromosztatú; szoba-konyha-kamra (istálló?) kiosztású lakóház. A lakóház minden egyes helyiségének ajtaja az udvari fronton található, azaz külön-külön nyíltak az udvarra. Az 1994-ben kibontott ajtók mind a szoba (80x185 cm), konyha (80x182 cm), kamra (80x170 cm) esetében későbbiek, ún, ácstokos, táblás ajtók, Az eredeti méreteket a boronafalban a bontás során rekonstruálni lehetett, mint azt a bontási vázlatrajz is rögzíti. Informátoraink felidézték a konyha korábbi kéttáblás ajtaját is. Ugyancsak későbbi változtatás jeleit mutatják az ablakok. A szoba utcai frontján a bontáskori homlokzatot tagoló nagyméretű ablakok (75x85 cm) helyett korábban ún. tolitus ablakok (40x120 cm, illetve 40x123 cm) voltak. Ezek elhelyezkedését, méretét, szerkezetét a bontási vázlat megbízhatóan adatolja. A szoba udvari frontján bontáskor megtalált kisebb méretű ablakot (37x46 cm), mely valójában a villanyóra befogadására beépített dobozt foglalta magába, korábban ennél is kisebb ablaknyílás (25x29 cm) előzte meg a bontási vázlat szerint, mely ugyancsak tolitus lehetett. A bontáskori konyhai ablak (70x90 cm) is későbbi beépítés, korábban föltehetően egyirányú tolitus ablak (40x?) volt helyette. Bizonyíthatóan egyirányú tolitus füstnyílás volt azonban a konyhai ajtó felett, melyet a bontás során pontosan lehetett dokumentálni. A tolitus ablakoknak és füstelvezető nyílásoknak e gazdag változatai felvetik a füstösház/füstöskonyhás ház dilemmát. 5 5. SZENTMIHÁLYI Imre 1974. 114-121., valamint SZENTMIHÁLYI Imre 1976. 267. és 271., továbbá: „Jellemző, hogy a füstösház világára utaló primer nyílászárók: a tolitu, a fölablak, a kettős ajtók mindvégig megtartották szerepüket." ; BÍRÓ Friderika 1975. 89.
