Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

SZABÓ T. Attila: Növényi házkörnyezet-kutatás

kialakulásának, illetőleg az építkezési szokásoknak lehet a függvénye. Az is feltételezhető, hogy bizonyos hagyományok is befolyásolják, miként használja ki a házban élő ember, a településben élő lakosság és a tájban élő település azokat a lehetőségeket, melyeket számára a környezet, az őshonos és betelepített növény­fajok, a növényvilággal kapcsolatos tudást jelent. 2. Kalotaszeg A terület monografikus etnobotanikai feldolgozása során számszerűen értékelhető volt, hogy milyen fajszámot jelentő növényi diverzitás halmozódik a házkörnyezetben: az épületben, az épület és a környezet közötti kapcsolatot megteremtő ablakokban és tornácokon, illetőleg a ház előtti virágoskertekben, zöldségeskertekben, a gazdasági udvarokon, gyümölcsöskertben, az élősö­vényekben, a ház előtti tereken, utakon, a ház mögötti (többnyire szemetes, tra­gyás, hulladékos) területeken, a temetőkertekben stb. Meg lehetett állapítani azt is, hogy a felhasznált növényi változatosság külön­böző történelmi korokban, több hullámban került az épületek környezetébe. A legősibb ház körüli fajok ma már leginkább gyomként jellemzőek, elsősorban az archaikus jellegű telephelyeken (pl. Inaktelke határában lévő cigánytelepen), ahol a vályogépítmények körül termesztés nélkül nőnek és szükség esetén táplálékként is szolgálnak. Ilyen fajok pl. a Sambucus ebulus, S. nigra, Urtica dioica, Cheno­podium spp., Atriplex spp., Amaranthus spp., Sonchus spp. stb. A kalotaszegi hagyományőrző falvak ház körüli faállománya, az élősövények árnyékfái között gyakoriak a folyóvölgyek névadó fái: a kőris {Fraxinus excelsior- pl. Körösfőn), a nyár (Populus spp., pl. Nyárszón), ma sem ritka a mezei szil {Ulmus spp., pl. Szilágyban), a vadalma {Malus sylvestris, az Almás völgyében). Ennek a kérdésnek a növényi házkörnyezet-kutatáson túlmutató etnogeobotanikai vonatkozásai is vannak. 38 (Az említett nevek nyílván csak kiemelt példák) Ami a további történeti összefüggéseket illeti, csábító, de nagyon való­színűtlen feltételezés az, hogy a kalotaszegi növényi házkörnyezetben gyakori, ismert és használt ürömfajok a pogánykorra utaló emlékek (is) volnának. Tény azonban, hogy - pl. a jelenkori és pogánykori temetkezésekből egyaránt előkerül­tek ürömfajokra vonatkozó adatok. További érdekesség, hogy pl. a finnugor népek körében meglehetősen általános nyírfa-tisztelet ugyancsak összecseng a jelenko­ri kalotaszegi etnobotanikai felmérésnek bizonyos eredményeivel, pl. azzal, hogy ezekkel a fajokkal kapcsolatban a magyar adatközlők többet tudtak, mint a románok (akik dél felől, nyírfátlan vidékről vándoroltak). A középkori keresztény hatást legjobban a gyöngyvirág (Convallaria majális), a fehér liliom (Lilium candidum) és más Lilium fajok, a rózsák {Rosa sp.), a nő­szirom {Iris germanica) kultusza őrzi a területen. Ezeknek a fajoknak ma is jelentős szerepe van a növényi házkörnyezetben. 38.SZABÓ T. Attila-RAB János 1992. 267-268.

Next

/
Oldalképek
Tartalom