Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

GRÁFIK Imre: Adatok a füstösház, illetve a füstöskonyhás ház nyugat-magyarországi elterjedéséhez

ADATOK A FÜSTÖSHÁZ, ILLETVE A FÜSTÖSKONYHÁS HÁZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI ELTERJEDÉSÉHEZ GRÁFIK IMRE 1994 kora őszén nem titkolt érdeklődéssel vettem Gerhard KISSER, úr üzenetét, hogy Kroatisch-Tschantschendorfban (ma Ausztria, Burgenland tartomány; egykor Magyarország, Vas vármegye Horvátcsencs nevű települése

1

) bontás alatt áll egy épület, mely szándékaik és terveik szerint a gerersdorfi szabadtéri néprajzi gyűjteménybe kerülne,

2 s szeretné, ha helyszíni szakmai konzultációt tarthatnánk. A bontást végző munkatársak szerint ugyanis nem dönthető el egyértelműen, hogy valójában milyen típust, illetve fejlődési fokozatot képvisel az épület. Az üzenet alapján a szakmai mérlegelés igen fontosnak tűnt, hiszen az információk alapján minimum egy füstöskonyhás, de esetleg egy füstösház feltűnésével, illetve dokumentálásával lehetett számolni. Tekintettel arra, hogy a hazai szakirodalom gyakorlatilag lezártnak és teljesen esetlegesnek, véletlenszerűnek ítélte a füstösház nyugat-magyarországi fellelhetőségét,

3 érthető érdeklődéssel siettem Gerhard, KISSER úr személyes segítségével mielőbb a helyszínre.

1 Az épület meglehetősen előrehaladott bontásközi állapotban volt. Ez a tény azonban első pillanatban nem tűnt zavarónak, sőt mintha kissé javította volna a kutatás esélyeit. A helyszíni vizsgálódás során azonban több olyan kérdés merült fel, melyekre a bontásközi állapot már nem adhatott választ. Sajnálatos módon a munkálatok során nem vezettek ún. bontási naplót, készült viszont egy több lapból álló bontási vázlat, mely a legfontosabb állapotokat rögzítette. A bontott épületet szemlélve, s a bontási vázlatokat tanulmányozva azonban továbbra is maradtak megválaszolatlan kérdések. Pontosabban fogalmazva: felszínre kerültek olyan állapotok, megoldások, konstrukciók, melyek egyrészt önmagukban is nehezen voltak értelmezhetők, másrészt nem harmonizáltak vonatkozó eddigi ismereteinkkel. 1. SZIKLAY János-BOROVSZKY Samu 1898. 43. 2. KISSER, Gerhard é. n.. továbbá lásd: GRÁFIK Imre 1991.; SZEMKEÖ Endre 1991. 3. TÁLASI István 1973., továbbá a Zala és Vas megyei mikrotáj kutatás adattári anyagát. 4. A tárgykörrel kapcsolatban az utóbbi évtizedekből összefoglalóan lásd: BALASSA M. Iván 1985.; BARABÁS Jenő 1970.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987., továbbá szűkebb térségünkre vonatkozóan: BARABÁS Jenő 1969.; BARABÁS Jenő 1991.; BARDOSI János 1975.; BARDOSI János 1983.; SZENTMIHÁLYI Imre 1974.; uő. 1976.; uő. 1980. kiterjedt hazai és külföldi történeti valamint néprajzi szakirodalommal.