Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
SZABÓ T. Attila: Növényi házkörnyezet-kutatás
A magyar népi építkezés terminológiájában sem kerültek elő olyan fogalmak, melyek a növényzet és az épület szerves kapcsolatára, ennek a kapcsolatnak a kutatására utaltak volna,' 9 Ez azonban nem zárja ki, hogy vidékekként ne volnának ilyen megnevezések, illetőleg hogy ne volna jellegzetes a népi növény- és növényzethasználat az épületek körül. A kérdéskört tájegységek szerint is áttekintve megállapítható, hogy a Dunántúl népi építészetére vonatkozó hazai szakirodalom is csak az épületekkel foglalkozik, a növényekre legfeljebb mint építőanyagokra figyel. 20 Hasonló a helyzet a Kisalföld északkeleti peremén, a mai Szlovákiában folyó kutatások esetében is. 2 ' Az érsekújvári járás falvaiban az épületek növényi környezete általában a völgyi falvak megszokott képét mutatja. Ami a Csallóközt illeti, se a magyarországi és szlovákiai magyar, se a szlovák és cseh kutatók nem foglalkoztak érdemben a népi építészet és a növényzet kapcsolatával. 22 Ez a megállapítás a Kárpátalján élő magyarok népi építészetével kapcsolatos kutatásokra is vonatkozik. 23 A Fertő-vidék népi építészete jól kihasználja a növényzet adta épületélénkítő hatásokat, ennek ellenére pl. azok a kezdeményezések, melyek - osztrák részről a növényhasználattal és dísznövényekkel szerves egységben kialakított tiroli ház mintájára egy növényi környezetében is jellegzetes burgenlandi háztípust szerettek volna kialakítani, eredménytelenek maradtak. 24 Pedig ezeknek a környezetgazdagító hagyományoknak a felelevenítése a modern idegenforgalom szempontjából is érdekes és fontos. Jól bizonyítja ezt a természetes tájba tulajdonképpen szervesen belesimuló épületeknek, pl. a vízimalmoknak a növényi környezete. 25 Külön csoportot képez a tájba épített hagyományos népi vallási emlékhelyek (pl. kőkeresztek, kápolnák) növényi környezete, mely fás és fűnemű fajaival, dísznövényeivel, de gyomjaival is információkat hordoz az emlékművet állító közösségről is. 26 Ezeknek az emlékhelyeknek estenként természetvédelmi értéke is van, hiszen a viszonylag védett környezetekben a tájra jellegzetes fajok találhatnak menedéket. 27 A hagyományos ház növényi környezetének kialakítása sok falumúzeumban ma is megoldatlan. A kérdésnek a múltban kevés figyelmet szenteltek, 28 újabban azonban már fontosságának megfelelően kezelik. 29 19. BALASSA M. Iván 1991.365 378. 20. BALASSA M. Iván 1991. 365-378.; BARABÁS Jenő 1991. 31-46.; GÜRTLER, Wolfgang 1993. 215-228.; K. CSILLÉRY Klára 1991. 65-76.; HOFFMANN Tamás 1991. 77-96. stb. 21 .GUDMONNÉ FÜLÖP Ilona 1993. 229-254. 22. KOVACEVICOVA, Sonja 1989. 211-230.; LISZKA József 1993. 203-212. 23. DRAGUN, Ivan Vasziljevics 1989. 165-180. 24. GÜRTLER, Wolfgang 1993. 215-228. 25. BALÁZS György 1993. 329-356. 26. ASKERCZ Éva 1993. 385-394.; L. IMRE Mária 1991. 289-312. 27. PERGER Gyula 1993. 357-384 28. JANKÓ János 1897. 29. KECSKÉS Péter 1993. 175-202.
