Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

G. SZABÓ Zoltán: "Pitar-kódisállás-forház" egy építészeti elem átalakulása három dél-zalai településen

problémaköre. Itt természetesen azt kell kiderítenünk, hogy az egyes társadalmi csoportok milyen lehetséges előképek hatásaként, illetve milyen közvetítési rendszeren keresztül juthatnak el például addig, hogy a klasszicista építészetre oly jellemző timpanonnal ellátott, oszlopokon álló, több lépcsővel díszített kiugró tornácot építtessenek lakóházuk udvari homlokzatán.

6 5. Térbeli elterjedés Egy adott építészeti elem térbeli elterjedésének kérdésében a legalkalmasabb módszernek a kartografikus ábrázolás bizonyult, bár egyáltalán nem mindegy, hogy egy portán, netán egy faluközösségen belüli, vagy egy mikro-, mezotájon stb. belüli elterjedését vizsgáljuk. Természetesen adekvát eredményeket csak akkor kaphatunk, ha a fent felsorolt szempontokat komplex módon próbáljuk meg alkalmazni. Jelen esetben mivel egy jól körülhatárolható területet választottunk a vizsgálat helyszínévé, egy adott időszakban próbáljuk meg felvázolni a tornác megjelenési formáit, típusait. Ehhez feltétlenül szükségesnek ítéljük a kiválasztott falvakban a legutóbbi százszázharminc évben lezajlott építési periódusok rövid jellemzését,-mivel a tornác tanulmányozása során elengedhetetlen a lakóház alaprajzi átalakulásának nyomonkövetése, valamint ezzel párhuzamosan az udvari homlokzat formálódása, az építési technikák, alapanyagok, homlokzat típusok, tetőszerkezetek stb. változásának regisztrálása legalább vázlatos formában. II. Építési korszakok és tornáctípusok a vizsgált községek népi építészetében Mindenekelőtt a fogalmak tisztázásával kell kezdenünk. „Építési korszakok" alatt több olyan hosszabb-rövidebb időszakot, értünk, melyben egy adott községben hasonló jellegű lakó-, illetve gazdasági épületeket emelnek. „Építési időszak" kifejezés alatt azt értjük, amikor egy korszakon belül egy adott közösség számára az általános poltikai-gazdasági tényezők kedveznek a lakó-, illetve az alapvető gazdasági épületek építésének. Egy község építészetében természetesen vannak olyan időszakok is, amelyekben egyáltalán nem zajlik jelentősebb építkezés. (Például a két világháború vagy a nagy gazdasági világválságok időszakában.) Úgy ítéltük meg, hogy mivel ezek az időszakok döntően befolyásolják egy közösség mikrokörnyezetének alakulását, mindenképpen fontos feladat ezek feltüntetése. 6. Erről bővebben: BALOGH Jolán 1967. 73-165.; MOJZER Miklós 1971. 49-50.; GRÁFIK Imre 1990. 165-166.; K. CSILLÉRY Klára 1991. 576.; H. CSUKÁS Györgyi 1993. 111-140.; DÁM László 1993. 97-110.; JUHÁSZ Katalin-G. SZABÓ Zoltán 1994. 87-114.