Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

11. kép. Az 1761-ben állíttatott vaskeresztesi Szentháromság-szobor ma a Pinka-híd másik oldalán látható. Fotó: NAGY Endre, 1987. 12. kép. A régi képeslap még eredeti helyén rögzítette a keresztesi Szentháromság-szobrot. Repró: HORVÁTH Sándor, 1994. tatás évét, 1761-et, valamint a renoválások időponjait: 1850-et, 1908-at és 1933-at (vagy 1938-at). A renoválások időpontja és ritmusa arra is figyelmeztet, hogy más szabadtéri kőemlékeknél sem feledkezhetünk meg arról, hogy rendszeresen gondozták azokat és/vagy a keresztesihez hasonló (90-60-30-... éves) ritmusban kellett renoválni őket. A renoválási munkáknál nagyon gyakran csak helyi mesterek vettek részt, s nem mindig ismerték fel pontosan az elmosódott régi datálást. A szabadtéri szakrális emlékeket azonban dátummal együtt hozták rendbe, s a rossz olvasat nyomán többnyire évtizedekkel „öregbedett" kezük nyomán az útmenti kőkép, kereszt. Gyanús például a felsőcsatári „Krisztus a börtönben (vagy: Krisztus az oszlophoz kötve)" típusú kőkép jelenlegi, 1726-os datálása. A Rozália-relief felett olvasható a kronosztichon: „IHR ENGL VND MENSCHEN SINGT HEILIG HEILIG" (= Ti angyalok és emberek, énekeljétek: szent vagy, szent vagy!) A Szentháromság-szobrot tehát 1761-ben állíttatták. A kegyes - nem javadalmi alapítványok - kimutatásából tudhatjuk azt is, hogy Németkeresztesen 1760ban tettek 50,40 forintos alapítványt

46 Goller János és társai a Szentháromság szo46.Összhasonlításul néhány soproni árat és bért idézünk fel. 1750-ben egy mérő búzát 115,- kamarai dénárért, 1747-ben egy lovat 300 kamarai dénárért lehetett eladni. Ugyanakkor - 1750-ben - a nyári hónapokban egy kőművesmester havi bére a segédjével együtt 45,- kamarai dénár volt. DÁNYI Dezső-ZIMÁNYI Vera 1989. 70., 128., 452.