Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
SILL ABA Ferenc: Plébánia- és iskolaépületek Vas megyében a 18-19. században
kegyúr adta az anyagot, a kézimunkát és fuvart pedig a lakosság, az iskolaépület elkészítését néhány kivételtől eltekintve anyagában és építésében is a falu lakossága biztosította. Az ilyen faházak építési módjáról pontos leírást ad NEMESNÉPI ZAKÁL György: A boronafalak alatt talpfákat helyeztek el, ezekre egymásba kapcsolt boronafákat raktak, a padlást bárdolt vagy metszett fenyőfákból készítették, ezeket felülről, a falakat pedig kívül-belül pelyvával kevert sárral tapasztották be. A faragott boronákat fecskefarok módján kapcsolták össze. A ház fedélzetét álló lábakra, és szelemenekre erősített szalmazsúppal fedték. 21 Ezt a tetőfedést nemcsak a faházakon, de szilárd anyagból készült épületeken is megtaláljuk. Szentgyörgy faluban az iskolaházról azt jegyezte fel a vizitator, hogy faépület, zsúppal fedett, az első részén a szobát, a konyhát, alapjain újjáépítették, többi része, a kamra és az istálló maradt a régiben. A hozzá tartozó udvarral és kerttel együtt a plébánia és leányegyházak lakói körülkerítették sövénnyel. 22 Kenyériben „az iskolaház új épület, két szoba volt benne, egyik a tanító, másik a tanulógyerekek részére. A tágas udvar és a nagy kert sövénnyel volt kerítve". 23 A plébániaházak építésének feladatát rendszerint megosztották a plébánia hívői. Például Mihályfán, ahol faház volt a plébánia épülete, a plébános lakását, a família szobáját és a konyhát az anyaegyház hívői, a kamrát és az istállót a sömjéni, a másik istállót a tokorcsi leányegyház hívői építették fel. 24 3. A plébániaházak állapota a 18-19. század fordulóján és a 19. század közepén A 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben már nem kivételes eset, inkább általánosan jellemző, hogy a plébánia- és iskolaházak modernizálva újjáépülnek. E század közepén lendületes újjáépítést tapasztalunk. 25 Bőié András vizitator jobbára korszerűen felépített egyházi épületekről számol be. A városokban szinte mindenütt, de némely faluban is jómódú polgárházak jellemzőit figyelhetjük meg az egyházi épületeken. A lakószobák boltozottak, esetenként három-öt, vagy még ennél is több lakószoba található az épületben. E lakóházak tartozékai, a melléképületek pedig arra utalnak, hogy a plébános és tanítómester jövedelmét a mezőgazdaság biztosította. A gazdálkodás termelékenyebbé vált, erre mutat a gazdasági épületek számbeli növekedése. A lakószobákon, a konyhán és kamrán kívül a legtöbb plébánián megtalálható a pince, a kocsiszín, több istálló, pajta, esetenként külön cséplőpajta, néhol a két pajta-fiával együtt. A vizitator több plébánia udvarában kutat is említ, amelyet a falu lakossága épített. Szécsenyben ugyan 21.TÓTH János 1975. 70. 22.SzPLt BJ Visit. 3. köt. 146. 23.SzPLt BJ Visit. 3. köt. Kenyéri. 617-638. 24.SzPLt BJ Visit. 3. köt. 1012. 25.BALOGHNÉ LASICS Judit 1994. 76-90.
