Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

SILL ABA Ferenc: Plébánia- és iskolaépületek Vas megyében a 18-19. században

Vámoscsaládon is található felirat a plébániaházon chronostikonnal ellátva: „Pax Christi requescat in domo ista" (Krisztus békéje nyugodjék e házon) 1720.

15 Az egyházasrádóci plébániaházat botrányosan romos állapotban találta a vizitator a 18. század közepén. Nem volt lakható, a plébános ezért saját költségén nemesi kúriáját építette át, hogy legyen a plébániának megfelelő otthona. A falusi településeken egyébként a plébániaépületek jórészben boronafalú házak voltak. Ezek között akadt olyan, amelynek kéménye sincs, mint Szilvágyon. Itt a vizitator lakásra alkalmatlannak találta az épületet, tetőzete romos volt és tűzveszélyes. Ezért azt javasolta, hogy a temető mellett keleti oldalon fekvő plébániaházat a plébánia és leányegyházak lakói építsék újjá és a jövőben megfelelően gondozzák. Ha szükséges, kérjék ehhez a megye segítségét is.

16 Kisunyomban a vizitator feljegyezte: A plébániaház a temető mellett található, egyébként nagyon alkalmatlan állapotban, fából és szegényesen épült, kémény nélkül. A vizitator arra buzdította a falu lakóit, hogy új házat építsenek, „a plébános urat szobájában a füst ne zavarja".'

17 Náraiban, ahol a plébánia igénytelen épülete volt, csak kicsi szoba állt a plébános rendelkezésére, a háznak nem volt kéménye, s ezért „a szoba megtelik füsttel".

18 Találhatók „füstöskonyhás házak" is. Ezeket faház esetén úgy említi a vizitator, hogy konyhájuk boltozott. így például Miskén a plébániaház fából volt, de a konyha boltozott. Károly-patyon részben faház, részben tömésház (ex terra) a plébániaépület, „a konyha kéménnyel készült, de nagyon rossz állapotban volt".'

9 Mariasdorfban jóllehet a plébániaház falazott épület volt, konyhája a vizitator szerint annyira füstös, hogy „szénégetőnek lehetne mondani"

20 Előfordul, hogy részben fa, részben vesszőből fonott, vagy döngölt falú a plébániaház. Felsőpatyon például faház maga az épület, de egyes részei „ex terra", tehát földből döngöltek. A faházak az átlagot meghaladóan nagyobb épületek is lehettek. Például Felsőszölnökön három szoba állt a plébános rendelkezésére, volt cselédszoba, konyha, kamra és öt istálló. A hitújítás idejét megelőzően sokkal több plébánia volt Vas megyében. A katolikus restauráció idején több plébánia megszűnt, ezek házaiból, vagy ezek telkén iskolaház létesült. Igy például Kőszegpatyon, Górban, Kölkeden, Polányban, Nemeskoltán, Sömjénben, Kopácson. A 18. század közepén néhány iskolaház is új alapokon épült fel. így Szentgyörgyön, Postán, Hidegkúton, Kenyériben. Rábahídvégen szilárd anyagból készült el a boltozott iskolaház. A falusi iskolaházak nagyobb része azonban mégis faház volt, boltozott konyhát ritkán találunk bennük, általában egyetlen szoba volt az épületben a konyhán és a kamrán kívül. Ezeket a faházakat a falu lakossága építette. Amíg a plébániaházhoz a földesúr, a 15,SzPLt BJ Visit. 3. köt. Vámoscsalád. 485-522. 16.SzPLt BJ Visit. 1. köt. 363. 17,SzPLt BJ Visit. 1. köt. 867. 18.SzPLtBJ Visit. 1. köt. 646. 19.SzPLt BJ Visit. 3. köt. Károly-Paty. 140-175. 20.HÁZI Jenő 1958. 140.