Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

SILL ABA Ferenc: Plébánia- és iskolaépületek Vas megyében a 18-19. században

Ják mezővárosban olyan romlott állapotban található a plébániaház, hogy helyisége „még gabona tárolásra sem alkalmas."

7 Az iskolaépület azonban elfogadható állapotban volt. Rábahídvég mezővárosban kőház volt az iskola épülete, jól elrendezett, boltozatos, a templomtól északra állt a mezőváros főterén. Muraszombat mezővárosban a plébániaház kőből épült, a temető egykori kápolnájának anyagából. Arányai azonban szerények, egy szoba, egy konyha és kis kamra volt benne, A ház további része fából épült, itt volt a família szobája, egy konyha, kamra és három istálló. A plébánia telkén új plébániaház építését kezdték meg, a lakosság közreműködésével, Az iskolaház fából épült, megfelelő állapotban volt a konyhával, kamrával és egy istállóval együtt, Ez az épület a temető mellett állt. Borostyánkő mezővárosban falazott épület volt a plébániaház. Szobái boltozottak voltak, jó állapotban, a konyhával, udvarral, kerttel, istállókkal és pajtával együtt. Olyan rangos épület volt ez, hogy a vizitator szerint az egész kerületben nem volt hozzá hasonló, Felsőlendva mezővárosban a plébániaház „muráta", tehát szilárd anyagból falazott. A plébános részére két szoba készült, egy cselédszoba, konyha, két kamra és két istálló. Udvara, kertje és pajtája is volt. Az iskola azonban fából épült, jó állapotban találta a vizitator. Egy szoba, konyha és kamra volt benne, istálló, udvar és kert tartozott hozzá. Szomszédságában északról a temető volt, délről a plébániaház állt. Pinkafő mezővárosban szintén falazottan épült a plébániaház, ugyanakkor Felsőőrött fából épült, akárcsak az iskolaépület is. Ság mezővárosban a plébániaház faépület volt, egy szobával, a konyha azonban a tűzhely fölött boltozott („Quoad focum pro fornice").

B Sárváron a kuruc-labanc harcok óta nem volt plébániaház, csupán a telek maradt meg a templom mellett. A 18. század közepén a plébános Sáriban lakott, itt a plébániaház a plébános jobbágyházai között állt a templomtól délre. Az épület részei között említi a vizitator, hogy a két káplánnak a lakószobái is ezen a részen voltak, de ez a házrész fából készült és csak részben falazott. Egyik részén zsindely, másik részén zsúpszalma fedte. Jánosháza mezővárosban újonnan épült a plébániaház, falai szilárd anyagból készültek, a szobák, a konyha boltozott volt, a cselédszoba, kamra és az istálló azonban fából épült. Itt az iskolát a mezőváros lakói kötelesek felépíteni, ez egyébként jó állapotban volt. Ikervár mezővárosban az iskolaház fából épült, elfogadható (transibilis) állapotban volt, de telke nagyon alkalmatlan helyen állt, a vizitator elrendelte, hogy alkalmasabb telken új iskolát építsenek.

9 Vépen a plébániaház fából épült, a „Pap Szeglett"-ben található, a gyümölcsössel együtt kerítve volt. Az iskolaház romos volt és a temető fala mellett építették fel a plébánia lakói.

10 7.SzPI_t BJ Visit. 1. köt. 614. 8.SzPLt BJ Visit. 3. köt. 920. 9.SzPLt BJ Visit. 3. köt. Ikervár. 254-301 • 10.SzPLt BJ Visit. 1. köt. 420.