Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján

20. térkép. Pajta funkciójú épületek és falazataik (1826) 1834-ben. 1. nincs pajta; 2. boronafal; 3. tal­pas sövényfal; 4. fél pajta, pajtafiával, talpas sövényfal; 5. félpajta pajtafiával, tégla oszlopokra; 6. pajta színnel, félpajta színnel, azaz kétfiókos pajta; 7. szín, fészer (pajta); 8. szín, fészer (pajta), borona falakra; 9. cséplő szérű (kis pajta); 10. nincs értékelhető adat. Akinek nem írták össze a tűzkárjegyzőkönyvben pajtáját, pedig tűz tombolt épületei között, annak vagy eleve nem is volt, vagy pedig a szűk, belső funduson nem építhetett ilyen épületet. A megvizsgált esetek felében azt láttuk, hogy zsel­lérekről lévén szó - egy részüknek istállója sem volt -, nem is volt pajtája. A job­bágyok közül viszont feltételezhetjük, hogy Maár János csizmadia mester, aki 3 hold szántóval, 4 kapás szőlővel is rendelkezett és 20 forintnyi állami adót fizetett, Paitsits Mátyás vargamester, aki 26 forintot adózik, de legfőképpen Nemes Kis Ignác, akinek 20 pozsonyi mérő földje és két kaszás rétje is volt, pajtával is ren­delkezhetett, de nem háza fundusán, hanem a KÜLSŐ VÁROSBAN LÉVŐ PAJ­TASZEREN. Czimber Józsefnél említik az „új Híd alatti kertben lévő pajtát", mely a Rábán túli szérűs kertben állt nagyobb gabona mennyiség tárolására. A Posta útra néző házában Gombás Jánosnak istállója van, de pajtáját nem említik, pedig ő is a gazdálkodó kézművesek kategóriájához tartozik, így feltételezhetjük, hogy a 4 szekér szénája nem a szabad ég alatt áll, hanem vagy istállója padlásán vagy az össze nem írt pajtájában. A pajták típusáról általában keveset tudunk, azt azonban állíthatjuk, hogy a 42 ÉPÜLETBŐL 38 TALPAS SÖVÉNYFALÚ VOLT, s csak 2 épült TÉGLA FALAKRA, illetve 2 BORONÁRA. Ez utóbbiból több is lehetett, mivel a forrá­sokból sokszor nem derül ki - mint az istállók esetében -, hogy a „talpakra" szó valójában mit is jelent. A 37. sz., a 93. sz., a 115. sz., a 131. sz., a 144. számú ház

Next

/
Oldalképek
Tartalom