Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján
val együtt lakó funkciója is van, bár a tűzkárjegyzőkönyvekben erre utaló adatokat nem találunk. Általában a kamara eszközökön és élelmiszereken kívül mást nem említenek, bútorral csak egy esetben találkozunk, amikor Magassy Antal Úr „almáriuma könyvekkel együtt" 50 forint értékben elégett, de gyanítható, hogy főleg becses könyvei miatt említették meg üvegezett szekrényét. Hogy a ház szón világosan mit értettek, azt Mitz Józsefné csizmadia (106. sz) káresetének leírásából megérthetjük. „... HÁZA négy derékból állott, a NÉGY ELÖL VALÓ DERÉK KÉMÉNYES KONYHÁVAL EGYÜTT téglából van, HANEM HÁTUL egy kis istállója talpakra volt, földig leégett," Hutter János tímár épületéről ezt írják: „három derékból hátul a fedél leégett. A HÁZA, mely cserépre van, meg maradt". Tehát szűkebb értelemben a ház az, ami ELÖL VAN és lakóépület. Tágabban értelmezve pedig a telken álló összes épület akkor is, ha nincs egy fedél alatt. Erre is van példa. Czimber József szabó árverési jegyzőkönyvében ez áll 1830-ban: „... Vagyon egy HÁZ a Templom utcában a Belső városban, Katafai Mihály és Rituper Mihály szomszédságában, MELY ÁLL HÁROM SZOBÁBÓL, EGY KONYHÁBÓL ÉS KAMARÁBÓL EGY CSÉPLŐ SZÉRŰBŐL, EGY ISTÁLLÓBÓL.,, " A ház szót néha a HAJLÉK szó váltja fel, de már az épület részeként kerül megnevezésre, LAKOTT HELYISÉG az értelme. Vincze Mihály földműves háza leírásánál használták e kifejezést: Mórból négy derék (volt). EGY HAJLÉK beégett". Maár János csizmadia (75. sz.) esetében is ez a szóhasználat, de itt a hátsó konyha és kamra lehet avitt, ha ezt írják: „... Háza téglából van. Három derék, kettő mórból nem égett le. A MÓR HAJLÉKOT ELHÁNYJA!" Az épületek részeit DEREKNEK, DEREKAKNAK nevezik, de az összeíráskor a derekak száma nem mindig egyenlő az épületrészek számával. így például a KIS BENYÍLÓT, melyet a szoba részének tartanak, nem számolják a derekakhoz. Szarka István Kapu utca 69. sz. házát így írják le: »... hét derékból állott. Elöl egy szoba egészen mórból, a konyhában a tűzhely és a kémény téglából, aztán egy szoba, KIS BENYÍLÓ MÓR FALAKRA, a szobának három fala tégla egyik mór, aztán ismét szoba, melynek két fala tégla, két fala mór, kis konyha kéményre téglából, egy kamara talpakból..." Ha megszámoljuk, 7 elemet kapunk, ami nem számolási hiba, mert több épületnél is ezt tapasztaljuk. Ritka kivételként a „derék" szó helyett a DARABOT is használják, Volczer Mihályné 68, sz, házánál és szomszédjánál, Stuff mar János ácspallérnál így írják le a házat: „KÉT DARAB téglából, három mórból volt", illetve: „négy DARAB volt mórból, a konyha boltja és kéménye téglából". Gyakori az ELŐL ÉS HÁTUL hely megjelölés. Az előzőn általában lakóépületet, az utóbbin gazdasági épületeket kell érteni. A helymeghatározás általában a soros beépítésre jellemző, de ilyenkor nem lehet megítélni, hogy a gazdasági épületek a lakóépülettel egy fedél alatt vannak-e? Az UDVARON kifejezés mindig különállást jelent, annak ellenére, hogy a „derék szó" összeköti az épületeket, pedig itt világos a különállás: „háza áll tíz derékból. Elöl egy szoba kis benyílóval, aztán ismét egy szoba, és még egy szoba, aztán egy második kéményes konyha, és még egy szoba, mind téglábul... Az UDVARÁN két kamara és istálló talpakra volt." Eddig valóban tíz derék van, de ha hozzáolvassuk azt, hogy „a kamara, szín, és istálló összedőlt", akkor számszakilag 11, benyíló nélkül pedig 10 derekat kapunk.
