Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján

11. térkép. Lakóépületek falazata 1826-ban. Az épülettulajdonosok jogi státusa. 1. borona és favázas sövényfalból; 2. favázas sövényfal; 3. sárfal „mór" és favázas sövényfal; 4. sárfal „mór"; 5. téglafal és sárfal „mór"; 6. téglafal; 7. téglafal cseréptetővel; 8. nemes; 9. jobbágy; 10. házas zsellér. ÉPÍTÉSI HIVATAL ÁLTAL TERVEZETT, az alaprajzi megoldásból következtethetően tornácos, SZABADKÉMÉNYES TÉGLAHÁZAI jelenthették. Mint kiderült, építészeti szempontból mind az adó nagyságának a figyelembevétele, mind a tűzkárjegyzőkönyvek osztályba sorolása FIKCIÓNAK BIZONYULT Úgy tűnik, a 19. század első haramada a váltás időszaka itt Körmend mezővárosának belvásorában, amikor a téglaépíikezés előretörésének határozott tendenciája van, s a föld megszerzése után, illetve egyesek számára helyette a szűk telkeken a drága, de TŰZBIZTOS ANYAGBÓL FELÉPÍTETT HÁZ ÉRTÉKÁLLÓ BEFEKTETÉSSÉ VÁLIK. Vizsgált területünkön 1826-1834 között mintegy 30 tégla, vagy jórészt tégla épület állt, ami korántsem jelentette a többséget, sőt a gazdasági épületeket tekintve itt a téglaépítkezés úgyszólván még el sem kezdődött. A másodosztályúak között Steinhauzer Ádám evangélikus vallású házas zsellér, csizmadia mesternek (73. sz.), Turkovics György katolikus vallású házas zsellér, fazekas mesternek (67 sz.), Kovács József református vallású, jobbágy, csizmadia mesternek (77. sz.) és Treter Ferenc katolikus vallású jobágy, pékmesternek (105. sz.) van TÉGLÁBÓL ÉPÍTETT LAKÓHÁZA. Az itt lakó, harmadik osztályba sorolt kézművesek a tűzkárjegyzőkönyvek segélyezési programja szerint önerőből a legkevésbé voltak arra alkalmasak, hogy korszerű anyagokból építkezzenek, ezért számukra a kár 20%-ának megfelelő ÉPÍTŐANYAGOT és némi pénzbeli segélyt is kiutaltak. A besorolás azonban nagyobb arányú segítségre jogosította azokat is, akik épületeiket tekintve nem is