Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján

2. térkép. Házzal bíró kézművesek és lakóik 1826-1834. 1. Az 1828-as összeírásban mesterségnévvel megnevezett kézművesek; 2. Az 1828-as összeírásban nevük igen, de mesterségük nem szerepel; 3. A házzal bíró kézművesnél lakó iparosok 1824-28 között eszközök. Ez utóbbiak esetében feltételezhetjük, hogy a műhelyek egy része a kamarában lehetett, vagy legalábbis az alapanyagot, készterméket itt tárolták. A tél derekán még jelentős takarmánykészletek is felhalmozva álltak, ezért fordult elő, hogy a károk között gyakori tételként szerepel szekér számra a széna. Élő állat egykét malac kivételével nincs a veszteségek között, baromfit is csak egy alkalommal említenek, ami azt mutatja, hogy a tűzvész kitörését követően a szervezett mentés is megindulhatott. Emberi életben sem esett kár, legalábbis a források, különösképpen az anyakönyvek nem beszélnek erről. A megjegyzés rovatra azonban vissza kell térni. Ahogyan az 1826-os tűzkáriegyzőkönyv, úgy ez is az uradalom igényeinek teljesítése céljából készült. A megadott segítséget ugyan készpénzben is meg lehetett kapni, de építési anyagban is ki lehett váltani. Nem tudjuk, hogy a háztulajdonosok milyen mértékben vették igénybe a természetbeni juttatást, de gyanítható, hogy az építési hatóságok ezt szorgalmazták. A kárbecslés során megállapított anyagmennyiség csak részben fedezte a teljes felújítást, de arra elegendő volt, hogy a korszerűbb építési mód lassan-lassan tért hódítson. A faltégla alkalmazása egyre jobban terjed, bár többnyire csak az első szobát és konyhát érinti. Ugyanez vonatkozik a zsúptetők visszaszorulására is, amikor a lakószoba, konyha, esetleg kamra fedelét cserélik ki a drága, de tűzbiztonságos cserépre. A korábbi összeírástól eltérően a kérdezőbiztos már nem a kéménnyel ellátott téglakonyhát szorgalmazza, mivel azt az elmúlt nyolc év alatt jórészt megvalósították, „hanem a ház éghető tetőzetének cserépre