Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján
A belső várost érintő tűzvészek a 17-19. században IVÁNYI Béla 1943-ban kiadott alapvető művének 2 ' „Körmend népének küzdelme az elemekkel és a járványokkal" című fejezetéből tudjuk, hogy a tűz a 17. században gyakran pusztította az épületeket. Mint írja, „Már 1652-ben úgy látszik, az egész város leégett, mert Miksa király a tűzvész miatt Körmend adóját kénytelen volt 6 évre elengedni". E nagy tűzvészt megelőzve - ami a későbbiekben is legalább száz évente egyszer végigsöpör a városon -, több kisebb tüzet is feljegyeztek. 1623-ban, 1636-ban, 1640-ben, 1642-ben, 1653-ban, 1657-ben is felröppent a vörös kakas. Számunkra ezek közül kettő érdemel figyelmet. 1653-ban kétszer is égett a város. Először tavasszal támadt tűz és erről Svastics tiszttartó tesz jelentést. írja, hogy „... egy asszony gyújtotta meg a várost, mely a Malom utcától a felső kapuig égett. Menteni nem lehetett, mert FÖLSZÉL támadt és a tűznek feléje sem mehettek." 22 Ugyanezen év késő őszén a külső városban támadt tűz, melyről szintén jelentést tettek „Az éiel hainal előtt az külső város megh gyuladott, kétt ház égett el, mivel hamar értük s az embereket reá haitottam az oltásra. Istennek hála több nem égett. Maga az ÜSTÖKE a házaknak egybe esetek, de szerencsérre az utzán KÉT HELYEN VÍZ VOLT, S AVAL ÖNTÖZTETTÜK". 23 A másik nagyobb tűz 1657. december 11-én ütött ki. Erről Ságodi István tett jelentést Batthyány Ádám gfórnak imígyen: „Tegnap egy órakor táiban szerencsétlenségünk eset, mivel az város megh gyulada s tíz ház el ége". A Szent egyház utcában hét ház égett le. A tűz további terjedését megakadályozták, „mert csaknem mind oda lett a németek házai is, mert onnét a felől a KÉT VÉGSŐ HÁZ IS ELÁGETT, magok is szintén igen meg ijedtek volt, mivel az ALSZÉL IGEN FUJT. A várnak is neki vitte a tüzet ...de hamar megoltották, DE A HÁZAK AZ EGÉSZ ÉCCAKÁNNIS MIND ÉGTEK A SOK SZÉNÁT, SZALMÁT NEM OLTHATTUK EL HERTELEN". 2 * A 18. században sem kíméli a tűz a várost. TÓTH István György 25 és KOPPÁNY Tibor 26 tanulmányaiból értesülünk arról, hogy a század első felében mennyire hasonlított a város egy pusztásodó romhalmazhoz. Korabeli tudóst BÉL Mátyást idézzük: „Körmend várához mintegy a Rábáig terjedő hasonló nevű város tartozik. A régebbi ellenséges időkben a Kanizsával szemben telepített, erőteljes erődítmény volt. De Rákóczi kurucái végül is csaknem egészen lerombolták, és felperzselték." A felperzselt város lassan épült fel. 1713-ban a külső város 109 házhelyéből még csak 35-ön állt új ház (32%) és pontosan ugyanilyen arányban épült újjá a Belső város. 137 házhelyéből 44 (32%) épült be, a telkek 2/5-e teljesen üresen állt. 27 A várost 10 év múlva 1722-ben tűzvész tette tönkre. „Az uradalom 21. IVÁNYI Béla 1943. 97-101. 22.IVÁNYI Béla 1943. 99. 23.IVÁNYI Béla 1943. 100. 24.IVÁNYI Béla 1943. 101. 25. TÓTH István György 1994. 122-123. 26. KOPPÁNY Tibor 1986. 45-46. 27. TÓTH István György 1994. 122.
