Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

SABJÁN Tibor: Kemence és kályha együttese a Nyugat-Dunántúl parasztszobáiban

8. kép. Kemence és kályha együttesével ellátott lakóházaik A. Felsőlövő (Oberschützen), SIMON, Franz 1971. 89. után; B. Ulrichsdorf, SIMON, Franz 1981. 210-212. után). jedését térségünkben. Ilyen tüzelőberendezéseket ismerünk a történeti Vas megye északi részén élő hiencek lakta Felsőlövőből (Oberschützen), amely most Burgenland középső részéhez tartozik (7. kép). Itt már a múlt század végén kívülfűtős kemencék és kályhák együttes előfordulását tapasztalta Johann BUNKER, aki a használat leírásakor megjegyzi, hogy télen a kályhában főztek. Az általa bemutatott kemence teste csak félig nyúlik be a szobába, míg a cserépkályha értelemszerűen teljes egészében a szobában áll.

18 Hasonló típusú lakóházat talált még a 60-as években a faluban Franz SIMON is. Az első szobába félig benyúló kemence mellett egy cserépkályha volt, de ezeket a felmérés időpontjára már lebontották. Megmaradt viszont a hátsó szoba kívülfűtős kemencéje, amely mellett nem állt cserépkályha. Eredetileg a háznak pitvaros füstöskonyhája volt, mestergerendájának datálása szerint 1807-ben építették (8. kép).

19 Kemence és kályha együttese állt 18.BUNKER, Johann 1895. 121-122., 172. ábra. 19.SIMON, Franz 1971. 89.