Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

SABJÁN Tibor: Kemence és kályha együttese a Nyugat-Dunántúl parasztszobáiban

5. kép. Kemence és kályha együttesének nyomai egy rábcakapi lakóház bontási feltárásakor (ÉGETŐ Melinda felvétele). Néhány évvel későbbi bizonyítékokkal szolgál a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Rábcakapiból származó lakóháza, amelynek rakott sárfalú részét 1736-ban építették (5. kép).

14 A sövénykéményes konyhából nyíló hátsó szobában egykor vályogboltozatos kemence és cserépkályha együttese állt, amelynek nyomát a későbbi átépítések során befalazták, sőt egy újabb fallal teljesen eltakarták. A kemence sokszögletű szájnyílása fölött egy kisebb huzatszabályozó nyílás is volt.

15 A közeljövőben a rábcakapi lakóház építéstörténetére vonatkozó elképzeléseinket alaposan át kell alakítanunk, hiszen ilyen tüzelőberendezés meglétével az épület történetének rekonstruálásakor egyáltalán nem számoltunk (6. kép).

16 Hasonlóan a kisalföldi általános típusban gondolkodott VAJKAI Aurél is, mikor Rábcakapiban 18. századi épületek tucatjaiban talált kívülfűtős szögletes kemencét, de ezekről azt gondolta, hogy újak, ezért a szomszédos Markotabödögén látott kiugratott kemencéket vélte a régies rábcakapi megoldásoknak.

17 Ha már elhagytuk Vas megye területét és kisalföldi adatokat is bemutattunk, érdemes egy rövid kitekintés erejéig követni a kemence-kályha együttesek elter14.Rábcakapi, F. u. 19. sz. Felmérési és bontási dokumentációja: SZNMAD 138. 15.SZNMAD 138/55-56. sz. manuálék; SZNM F 33144, 33167. sz. fényképfelvételek. 16. V. BÍRÓ Ibolya 1986. 5-8. 17. VAJKAI Aurél 1940. 285.